Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VIII. fejezet

ben, mint az többi: csak az kár bennek, hogy az színekhez képest, avagy igen kevés, avagy semmi szagok nincsen.

Narcissus virágnak légyen második helye, az gömbölyű gyökerű virágok között: a’ ki noha nem olly sok féle színében, mint külömböző állattyában. Közönségessen fejér, és sárga; vörös, avagy más féle színű, igen ritka. Némellyek idején kikeletkor virágoznak, némellyek későbben Junjus felé. Ezek közzül ismét némellyek tellyes virágúak, némellyek nem. Az kik nem tellyesek, azoknak közepin egy pohárocska van ki-formalva (ezt úgy nevezzük ez után, mert más nyelveken-is annak nevezik) levelei virágjának közönségessen szélesecskék, némellyeknek hoszukácskák. Némellyeknek még-is öreg virágjok van, némellyeknek közepszérű, némellyeknek kicsin. Az öreg tellyes virágú mint a’ rósa, sárga, kit Martiusbéli pohárnak neveznek, mingyárt kikeletkor virágzik: más öreg virágú, kinek csak a’ belső hoszú pohára tellyes, sárga. Hasonló színű, ki sok pohárokkal tellyes. Ván igen szép fejér tellyes, ki későbben virágzik, jó illatú. Vagyon kissebb fejér tellyes, kinek közép levelei egy kévésé sárgacskak, igen drága illatúk. Narcissus de Alepo az ő neve, egy szálon három, négy. Spányor Narcyssus tellyes, arany színű sárga, igen kedves illatú, egy gyönge szálacskán ennyihány. Ismét Spanyór Narcissus, csöve levelű, tellyes sárga, hatalmas jó szagú. Megént Spanyór csöve levelű, fordult virágú, igen jó szagú sárga, kénkő színű sárga, arany színű sárga; hosszú pohárú nem tellyes.

257