Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VII. fejezet

66. Fejes káposzta, rácza vagy palánta magot, nagy hérbe vessék Szent Orbán nap tájban palántállyák, kétszer kápáit földben, másfél lábnyira egy-mástúl: három hét múlván, megént meg-kell kapálni. Ollyan helyre kellene pedig palántáim, a’ hol reggel vagy semmi nap, vagy igen kévéssé szolgál.

67. Vad Rósát három, vagy hat nappal a’ hóid tölteeló'tt, a’ ki el-ülteti, és azt három esztendeig, egymás után cselekeszi, tellyes, és szép piross, jó szagú rósája lészen, harmad esztendőre.

Tölgy fákat, fenyő fákat, komlót ültethetni.

Borsót böjt közepére, vörös hagymát, sárga répát, süket hétben, vagy Gyümölcs óltó Boldog Aszony nap tájban. Borsót, Ledneket, ha három nappal az új hóid előtt vetik, hamar el-hánnya virágját.

68. Az Damaszoknak, mingyárt Húsvét után, ha az italokban Angelica füvet, és gyökeret tészesz, és mikor ki-mégyen az ereje, megént meg-újitod, s-azt egész esztendő által cselekeszed, egy sem hal-meg közzülök.

Az hívó madaraknak való madarakat, setét hellyre kell rekeszteni ebben a’ hóban, Szent Bertelan napig, hogy ne énekellyenek; az után, mikor a’ világosra hozzák, igen énekelnek, és híják a’ többit.

Arpa, len, kender, és káposztának való földekre ganét hordani, ha télben nem lehetett.

Zab vetést el-végezni, nyári búzát, tavaszi árpát vetni. Forgatni árpa alá.

Kertelni, fűz ágakat le-vagdalni.

235