Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VI. fejezet

Akadt sokféle gyümölcs, melyet egész Európa ismert s elfogadott. Hogy többet ne mondjunk, a magyar szilvának nevezett besztercei szilva még Indiába is eljutott. Sok alma- és körtefajunk eljutott nyugatra s onnét később idegen néven került vissza hozzánk. Mária királyné még Belgiumba is tőlünk vitet oltóágakat. Az 1551-ik év január 6-án például Oláh Miklós érsek külön futárral küldi a levelét, melyben Nádasdytól Mária királyné számára alma-, körte-, baraczk- és szilva-oltóágakat kér azzal a megjegyzéssel, hogy Nádasdy az ágakra a neveket is ráírassa. A Habsburgok fényes kertjeinek leírását sok német munkában olvashatjuk. De hogy honnét hozatták a fákat, arra egyik munka sem felel. Mi azonban tudjuk, hogy I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf Magyarországról vitetik kertjeikbe a nemes gyümölcsfajokat. Könnyen tehették ezt; mert hiszen, a mint Oláh érsek írta, Magyarország rendkívül gazdag mindenféle gyümölcsben! A nálunk járt Heberstein is azt írja, hogy a magyar föld a legkitűnőbbgyümölcsök végtelen sokaságával bőves.

Istvánffy és Werbőczy leírásából tudjuk, hogy a gyümölcsösök dolgában ma puszta és kietlen Csallóköz virágzó gyümölcsöskert (Aranykert) volt, hatalmas diófaerdőkkel és szőlőkkel. Ranzanus és mások Erdélyről írnak ugyanilyen

Az efféle följegyzések megbízhatóságát másnemű adatokkal is támogathatjuk. Mikor I. Ferdinánd királynak hasonló nevű fia Magyarországra jött, elhűlve bámulta a pompás magyar gyümölcsfajokat s elragadtatásában így

196