Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VI. fejezet

együtt elragadtatással írtak a török kertek virágairól és pompás gyümölcséről. A ki csak tehette, hozott vagy küldött is onnét virággyökereket. így került 1559-ben Herwardnak augsburgi kertjébe az első tulipán (Tulpe). Busbeck küldte Konstantinápolyból. És egész Németország Herward dicsőségéről beszélt, mint a kinek kertjében először virult a tulipán! A tudós Gesner Konrád azonnal odautazott s fametszetet készített az első tulipánról, mely aztán meg is jelent a De hortis Germaniae czímű munkájában.

Tudjuk, hogy a XVI. században a Budára és Konstantinápolyba küldött követeink évről évre föl és alá jártak. A rendkívüli követek, a levélmutatók és a kurírok e században még javarészt magyarok voltak. Lehetetlen dolog, hogy ezek virághagymákat és magokat nem hoztak volna magukkal. Hiszen akadt köztük szenvedélyes kertész is. Aztán abban az időben főurainknak és asszonyainknak mivel szerezhettek volna nagyobb örömöt, mint ismeretlen virágokkal?

A ki olvasta Verancsics érsek iratait, tudja, hogy e jeles férfiú minő szemvedélyes kertész volt s mennyi öröme telt pompás kertjeiben. Verancsics 1553-tól 1557-ig a portán volt mint követ. Ideje tehát elég volt arra, hogy Konstantinápolyban virághagymákat gyűjtsön. Bizonyára meg is tette s nemcsak magának, de ismerőseinek is hozott. Mivel Nádasdy Tamás és felesége: Kanizsay Orsika akkor az ország első kertgazdái voltak s mivel mód nélkül szerették a virágot, bizonyosra vehetjük, hogy Verancsics virág187