Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)
VI. fejezet
kellemes illatú körte volt; a szakértők között mindegyiknek más-más neve van, ha valamennyit leírnánk, akkor e könyv gazdasági könyv vagy kertészeti könyv lenne... Buda Rózsaszínű tevefog búzája (devedisi bogdáj), lencséje és babja sok terem. Búzájába a tetü nem esik bele. Vendégség és étkezés. Buda lakói télen egymásnak vendégségeket adnak. Híres ételeik: a fehér czipókenyér (szipo ekmek), fris vajjal főzött piláf, lengyel tyúkpecsenye, lengyel tyúkpörkölt, pörkölt ponty, rántott süllő, karah leves és a főzelékek. Kitűnő gyümölcsűit is bőségesen van. Lédús és édes-csipős szőllője van. Sárga-baraczkja, őszi-baraczkja, cseresnyéje, meggye bőven. Sőt a hegyekben egy-két arasznyi fákon földi meggy is terem. E város tiszta földjében, Pest, Kecskemét és Kíle* síkságain, Ó-Buda tanyáin igen sok fű, lóhere, luczerna, másféle réti fű, foghagyma, metélő-hagyma és vöröshagyma terem. Italaik. E város korcsmás embereinek különféle részegítő italaik vannak. Egy ketkösia nevű sárga, topáz-színű s kristályhoz hasonló bora van, a minő Bozdsa-Ada (Tenedosz szigete) és Anko szigeten sem terem. Híres a fűszeres meggyvize, mely nem részegítő... * Kíle - Kelen. 173
