Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

VI. fejezet

Ugyancsak sok a mandula és a szárított cibebe*; viszont mazsola azaz töppesztett szőlőszem nincs itt.

A citromot is a tengerentúlról hozzák be, elegendő mennyiségben, Olaszországból pedig nagy hordókat citromlével; ezt a törökök a birkahúshoz használják.

Faolajat (oliva) az olaszok nagy hordókban szállítanak tengerentúlról Galatába.

Egyébként a törökök szezámból készítenek olajat.

Tetszetős jóízű olaj, a zsidók használják; 4 akcséért adnak egy okkát, ami annyi, mint 2 és fél magyar font. Gesztenyét Brusából hoznak, ezek igen nagyok; a más helyről érkezettek kisebbek.

A dinnyét nagyon szeretik a törökök, ez a legjobb eledelük. Több fajtáját lehet találni, nagyon nagyokat is, ezeket mérlegen mérik. Nem drágák. Akad köztük jó is, rossz is, de Magyarországon jobb a dinnye.

Sok a téli dinnye is - ti. amelyek egész télen át elállnak, és csak felaggatva érnek be. De a magyarok ehhez is sokkal jobban értenek, mint a törökök.

Kicsi, alma nagyságú dinnyéjük is van, de annak nincs semmi íze.

Azt, amit magyarul dinnyének hívnak, törökül kavunnak** mondják.

A nagy, zöld dinnyét, amit magyarul görögdinnyének,

* cibebe - olasz szőlőfajta, a zizzibo nevéből.

** kavun - sárgadinnye.

166