Surányi Dezső (szerk.): A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Dokumentumok a magyar kertkultúra történetéhez - Magyar Hírmondó (Budapest, 1982)

V. fejezet

egybeforrasztja, a daganatokat és az aludt vért elszéleszti. 9. A peterselyem levele olyan, mint a büröké, körös-környül szakadozott, nagyja olyan boglárocskába foglaltatott, mint a kaporé. A harmadik renden melegít és szárászt, a szájnak és a hasnak igen kedves. Nagy béható és eloszlató ereje vagyon. Minekokáért akár főtt s akár nyers legyen, vizeletet szaporít. A magva magánál sokkal hatalmasabb. Amint a vizeletet, úgy a havi folyásokat is erősen megindítja, a májt megtisztítja, a vesék és a hólyag fájdalmit és köveit meggyógyítja. Gyökere leveleivel és magjaival megétetvén, a gyomor és az egyéb tagok dagadását s a hát fájdalmit megenyhiti, mivel béhatván kiszárasztja és megemészti a vétkes nedveket. Ez az ő megtöretett magja a főnek eves koszai ellen igen hasznos.

A nem megenni valók (noha néha ez is meglehet) vagy illatozók és koszorúba valók vagy orvosiam valók. Az illatozók és koszorúba valók ezek: 1. A viola, melynek levelei küsebbek és vékonyabbak a folyó borostyánénál, feketélőbbek, száracskái a gyökérközepekből csíráznak ki, virágja bársonyszínű, magjai a gyökértől nem messze teremnek. Többnyire az árnyékon, tudniillik a kert mellett vagy egyébütt szeret nőni. Az erdeinek is olyan a formája, de nincs szaga. Hideg az első renden, a másodikon penig nedves, az emberek testéhez igen illik. Akárminémű fájdalmakot meghűvesít és a gyulladásokot megenyhíti, külön-külön penig a főfájások ellen használ, annak forróságát megenyhítvén és álmot hozván. A melly és a gége

136