Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)
A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája
A PEST MEGYEI AGRÁRSZOCIALISTA MOZGALOMRÓL SZÓLÓ IRODALOM I. Önálló művek 1. RUBINEK Gyula Parasztszocializmus. Bp. 1895, Pátria. 84 p. Az agrárszocialista mozgalmak elterjedésének okai a munkahiány, a parasztság földéhsége és a magyar közigazgatás felesleges terrorja. A szerző az osztálybéke álláspontját hirdeti és azt javasolja, hogy a parasztság mondjon le az erőszakoskodásról, a közigazgatás pedig ne provokálja a földmunkásságot. 2. FÁBRY Sándor A nemzetközi szocializmus és a magyar paraszt munkásmozgalmak. Bp. 1902, 52 p. Magyarországon a nemzetközi szocialista mozgalom fő erejét a szerző szerint az agrárszocialista mozgalmak jelentették. 3. MAJLÁTH József Szociálpolitikai tanulmányai és beszédei. Bp. 1903. 60—74. p. „A független szocializmus a Bodrog-közben” című tanulmányában a szerző kifejti, hogy Várkonyi István a Földmívelő című lappal izgatott. A független szocialista mozgalom ezért terjedhetett el, Szabolcs vármegyét és a Bodrog-közt azért szemelték ki, mert az Alföld más megyéiben a szociáldemokrata mozgalom volt elterjedőben. A szerző reakciós véleménye szerint Várkonyi demoralizálta a szegény népet és tanaival letérítette a vallásos gondolkozásról. 4. RÉVÉSZ Mihály A magyarországi munkásmozgalom története. 1867—1913. Bp. 1913, Népszava. 93 p. 1895—1896 között a szociáldemokraták álcázott hetilapot adtak ki. Havonta jelent meg Új Népszava, Népszabadság, Népjog és Népjólét címmel. Minden héten a lap az említett címek egyikén jelent meg, természetesen minden héten más-más szerkesztőkkel, a lap címváltozásának megfelelően. A szerző megállapítja, hogy bár Várkonyi 1897—1898-ban külön pártot alapított, de az agrárproletariátus a Bánffy-kormány terrorjával szemben egységesen lépett fel. 7
