Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)

A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája

145.Népgyűlések napja. = Országos Hírlap. 1897. dec. 13. 4. p.

„Hét helyen volt ma délután a fővárosban munkásgyűlés, mindenütt a mezőgazdasági munkásokról szóló törvényjavaslat beterjesztése ellen tiltakoztak. Az egyik népgyűlésen két függetlenségi képviselő is szónokolt. A gyűlésezők tanácskozás után kivonultak az Erzsébet és Teréz körútra, az Andrássy útra és tüntetni akartak a földművelésügyi és a belügyminiszter ellen. A rendőrök a tüntetők közül 68-at bekísértek a főkapitányságra”.

146. A munkás törvényjavaslat ellen. (Tüntető munkásgyűlések.) = Pesti Hírlap. 1897. dec. 13. 3. p.

147. Országgyűlés. = Országos Hírlap. 1897. dec. 15. 5. p.

Darányi Ignác záróbeszédében a munkástörvény humanizmusát méltatta. Többek között a szocialista tüntetésekre megjegyzi, hogy a budapesti munkásság nem kompetens a törvényjavaslat elbírálására. Sima Ferenc és Visontai Soma képviselőket a miniszter élesen bírálta, mert véleménye szerint felszólalásaik izgató jellegűek és csak arra jók, hogy a munkásmozgalom számára érveket adjanak.

148. GUBODI Ferenc

Polgártársak! = Czegléd. 1898. febr. 27. 1—2. p.

A munkaadók és munkavállalók vitájában az 1898. II. te. értelmében a döntés joga a közigazgatás vezetőinek kezébe került. Kötelező munkakönyvét vezettek be és a proletárokat a megszabott bérért, amennyiben szükség van rá, csendőrség segítségével kényszerítik munkára.

149. Szocialista gyűlés. = Czegléd és Vidéke. 1898. febr. 27. /melléklet/ 1—2. p.

1898. febr. 20-án szocialista gyűlés volt Cegléden Urbán Pál Baranyi Pétert javasolta elnöknek, akit meg is választottak. Nagy József az agrárproletariátus nehéz helyzetéről beszélt, majd Gubodi Ferenc polgármester az 1898-as rabszolgatörvényt ismertette.

150. LADÁNYI Rezső

Földmunkás-mozgalom Magyarországon. = Szocializmus. 1907— 1908. 1. sz. 15—26. p., 2. sz. 57—63. p., 5. sz. 134—145. p.

1889. március 1-én Dömsödön munkáskor alakult. A földmunkás-mozgalom Békés és Csongrád megyében terjedt el. Ebben az időszakban Szántó Kovács János hódmezővásárhelyi mozgalma a legjelentősebb. 1896-ban az agrárszocialista-mozgalmak a Duna-Tisza közén megerősödnek. A szociáldemokrata párt tizenegyes bizottságai

36