Boros Pál (szerk.): A Pest megyei agrárszocialista mozgalmak történetének bibliográfiája (Budapest, 1972)
A Pest megyei agrárszocialista mozgalomról szóló irodalom bibliográfiája
[ 54. Kongress sozialistischer Erdarbeiter. [Szocialista földmunkások kongresszusa.] = Pester Lloyd. 1897. febr. 16. 3. p., febr. 17. 3. p. A ceglédi kongresszus második és harmadik napjáról készült beszámoló részletesen ismerteti Csuzdi, Kardos és Várkonyi beszédeit. Állásfoglalásában liberalizmus állapítható meg. 55. HORVÁTH Ádám Földművelők bajai. = Budapest. 1897. febr. 17. 2. p. A ceglédi kongresszus és a magyar országgyűlés ugyanazon időszakban tárgyalja a földmunkások helyzetét és viszonyait. A kongresszus, a lap szerint, megmutatta a szegényparasztság nyomorúságát, a parlament azonban kizárólag a földbirtokosok nehézségeiről tárgyalt. A cikkíró szerint a ceglédi kongresszus is egyoldalúan tárgyalja a magyar mezőgazdaság problémáit és mindezek alapján azt javasolja, hogy a mezőgazdaság ügyeit egy külön hivatalos fórum tárgyalja meg. 56. A ceglédi földműves-kongresszus. = Budapesti Napló. 1897. febr. 17. 5. p. A háromnapos kongresszusról részletesen beszámolva megemlíti Zsíros János (Cegléd) hozzászóló nyilatkozatát, aki a szegény földmunkások nyomorúságának megszüntetésére az egyetlen megoldást a kivándorlásban jelölte meg. 57. Agrárszocializmus a parlamentben. = Egyenlőség. 1897. febr. 17. 1. p. Az agrárszocialista mozgalmakkal kapcsolatosan Tallián Béla felszólalását tárgyalja. 58. Támadás a szocialisták ellen. = Friss Újság. 1897. febr. 17. 2—3. p. „Amilyen méltósággal indult tegnap a tanácskozás, épp annyira nélkülözött ma minden olyan momentumot, amely megérdemelné, hogy komolyan vegyék. Elismerjük, hogy ennek nem a kongresszus volt az oka, hanem csak annak néhány szereplője. Azok akik Várkonyihoz, a kongresszus vezetőjéhez közel állnak és az egész kongresszussal együtt eszközül hagyták magukat felhasználni arra, hogy egy sértett ambíciójú ember a szájával elégtételt vehessen mindenkin, aki bármikor is útjában állt. Zsarolással és más hasonló bűnökkel vádolt olyan embereket, akik nem voltak jelen és nem védelmezhették magukat. Bennfentes emberek azzal állottak elő, hogy a budapesti kongresszust zsidók hívták össze és ezért nem ismerhető el. Ez a két dolog jellemzi azokat, akik a kongresszust összehívták, de azért nem vet árnyékot magára a kongresszusra, melynek tagjai 20
