Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)

Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírtás elvi-módszertani kérdései

vészeti együttesek, képzőművészeti körök; sportegyesületek, sportrendezvények, sportolók száma (áganként), kiemelkedő eredmények; megrendelt sajtótermékek, kikölcsönzött könyvek száma, az olvasási érdeklődés iránya, általában az olvasómoz­galom alakulása; könyvnapok; rádió-, tv.-előfizetők növeke­dése stb.; d) a szociális, népmozgalmi és egészségügyi helyzet terüle­tén: a lakosság rétegződése szociális helyzet szerint; kereseti vi­szonyok, munkalehetőségek; az életszínvonal alakulása: táplál­kozás, ruházat, lakásviszonyok, háztartások gépesítése, szórako­zási lehetőségek, üdülés, utazás, takarékbetétek s azok felhasz­nálása; népesedési viszonyok: élveszülések, halvaszülések, kora­szülöttek, halálozások, házasságkötések száma (havonként és évenként); gyermekek száma, gyermektelen, egy- és többgyer­mekes családok száma; válások; ki- és bevándorlás, annak okai; a lakosság életkor szerinti megoszlása, a település elöregedése, illetve megújulása; a bűnözés alakulása; egészségügyi helyzet: orvosi, kórházi, beteggondozási ellátottság; anya- és csecsemő­védelem; bölcsődék, óvodák, napközi otthonok; művi vetélések száma; betegségek, járványok, balesetek; védőoltások, szűrővizs­gálatok, véradó-, tisztasági mozgalom; ivóvíz-ellátás, közfürdők, strandok; nyugdíjasok, öregek ellátása, eltartási szerződések, szociális otthonok stb.; e) a települési viszonyok területén: településhatárok; irtás­sal, szikes területek megjavításával, lecsapolással, öntözéssel, a mezőgazdasági földterület fokozottabb védelmével stb. új művel­hető földterületek szerzése; község- és városfejlesztés; út-, vasút-, hídépítés; közművesítés (vízvezeték-csatornázás, gáz, vil­lany); műemlékvédelmi intézkedések, műemlékek (épületek, szobrok, védett területek és tárgyak, történeti emlékhelyek stb.); községek, járások összevonása, várossá-alakítás; utcanév-változ­tatások. B) A munkahelyi krónikáknál, közelebbről az üzemi és ter­melőszövetkezeti krónikáknál általában két fő szektort célszerű megkülönböztetni az adatgyűjtést illetően: az egyik a termelő­­munka, a másik a dolgozók munka- és életkörülményei. A nagy­ságrendnek megfelelően e két szektor természetesen ugyancsak tovább bontható, esetleg — kivételesen — össze is vonható. Min­denesetre a krónikaíró körök egészséges munkamegosztása érde­kében célszerű legalább a két említett fő szektor adat- és anyag­­gyűjtésének megkülönböztetése. 29

Next

/
Thumbnails
Contents