Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)
Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírtás elvi-módszertani kérdései
történeti fejlődésnek a helytörténetírás, illetve bizonyos vonatkozásban a krónikaírás prizmáján át szivárványszínekre bontott vonásaiból összegezi a fejlődés fő vonalát jelző fehér fényt. Ez határozza meg a krónikaírás helyét és jelentőségét történetírásunkban. De a krónikaírás más vonatkozásban is kapcsolódik a helytörténetíráshoz, amennyiben kedvező körülmények találkozása esetén kifejlődhet belőle a helytörténetkutatás, a helytörténet megírása. Ez a lehetőség adja a krónikaírás szakmai perspektíváját, ami nyilván nem máról-holnapra realizálható, s a dilettantizmus veszélye nélkül nem erőltethető, de a fejlődés eddigi menetét figyelve mégis reális távlat. Teljes mértékben elképzelhető ugyanis, hogy a szakmailag biztos vezetés alatt álló s a kellő felkészültséget megszerző krónikaíró körök — településük, munkahelyük történetébe idő múltával jól beledolgozva magukat — megfelelő patronálás mellett vállalkoznak a helytörténet megírására. Ennek mintegy erőpróbája, ha a kör megfelelő felkészülés, gondos adatgyűjtés után megkísérli a krónika bevezetőjeként — hangsúlyozzuk! — krónikaszerűen összefoglalni a település, munkahely közelmúltját (a felszabadulástól napjainkig terjedd időszakot), majd távolabbi feladatként — régmúltat. Az alapvető, ha úgy tetszik — hivatásbeli feladat mindenesetre — a jelen megörökítése, a krónika folyamatos vezetése. V. A modern krónika adat- és anyaggyűjtési köre A fentiekben a krónikaírás módszerét eleve és elvileg meghatározó tényezőket igyekeztünk konkretizálni. E tényezők figyelembevételével rátérve most a krónikavezetés gyakorlatára, mindenekelőtt a krónika adatgyűjtési körét kell tisztáznunk. Ez természetesen függ a helyi krónika típusától: bizonyos fokú rokonságon túl más és más lesz az adatgyűjtési köre a települési krónikáknak (falu-, városkrónikáknak), illetve a munkahelykrónikáknak (üzem-, tsz-, iskolakrónikáknak). A) A települési krónikák adatgyűjtési köre általában a következő fő csoportokra, szektorokra tagolható: a) politikai-társadalmi élet; b) gazdasági-természeti viszonyok; c) kulturális és sportélet; 26
