Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében (A Pest megyei krónikaírók 1967. május 22-én tartott első megyei tanácskozásának anyaga) - Pest megyei levéltári füzetek 1. (Budapest, 1967)
Dr. Lakatos Ernő: A krónikaírás tudományos és társadalmi jelentősége
valójában megestek. Más kérdés az események értelmezése és a mozgató rugók keresése. Ezen a téren a dialektikus történetszemlélet segít minket. Csak így, a precíz biztos adatokkal, sok mindenre, társadalmi jelenségek magyarázatára is kiterjedő törekvésekkel kell a falu krónikáját évről évre vezetni. Nem elegendő jelezni, hogy falunkból 400 ember jár be Pestre dolgozni, hanem meg is kell mondani miért, hol dolgoznak, milyen minőségben és mennyit keresnek. Nem elegendő büszkén beszámolni a televíziók vagy gépkocsik növekvő számáról, hanem meg kell mondani azt is, hogy kik veszik: a Tsz-parasztok, vagy csak a brigádvezetők, vagy éppen a városba járó, ingázó munkások? Egyedül a krónikaíró tud a statisztikai számok mögé nézni, ő képes a statisztikában megmutatkozó jelenségek árnyalt magyarázatára is. Ezt a mai színes társadalmi rajzot csak a krónikaíró tudja rögzíteni és minél szélesebb, minél átfogóbb, minél színesebb és árnyaltabb az általa rajzolt kép, annál használhatóbb a történettudomány számára. A krónikák első példányára a levéltár is igényt tart, éppen a történettuodmány érdekében. A levéltár jelenti a mozgalom számára a központi intézményt, mely összefogja a krónikaírókat {a közeljövőben közvetlenül kívánjuk a krónikaírókkal a kapcsolatot felvenni egy körlevél formájában, nyilvántartásba veszszük a Pest megyei krónikaírókat, hogy a közvetlen érintkezés lehetősége is meglegyen.) Tárgyaltunk a KSH Pest megyei Igazgatóságával is: mikép juthatnának a krónikaíróink a hiteles statisztikai adatokhoz. Erre vonatkozólag is meglesz a lehetőség. A levéltár módszertani segítséget is ad nekik a krónikák vezetésében és teljes apparátusával segít a krónikaírás második fázisában, a községekre vonatkozó régi adatok összegyűjtésében. Egyrészt azzal, hogy létrehozza és állandóan bővíti a megye múltjára vonatkozó történeti dokumentumgyűjteményét, más intézmények és nehezebben elérhető (külföldi) levéltárak anyagából rendszeresen filmezteti és másoltatja a megyénkre vonatkozó iratokat. Egyszóval a maga sajátos eszközeivel szolgálja a történettudományt és segíti a krónikaírókat is nemes szándékuk teljesítésében. A levéltár munkatársai falutörténeti kutatásokat általában nem végeznek, az ő kutatási területük az egész megye múltjára vonatkozik. (Itt kívánjuk felhívni a figyelmet „Pest megye múltjából” című műre, mely nemrég jelent meg, kérem is a krónikaírókat, hogy a helyi intézményeknél szorgalmazzák ennek a műnek a beszerzését, mert használata nélkülözhetetlen számukra. A levéltár tudományos tervei között szerepel Pest 9
