Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)

Elismerések - kitüntetések - Akik az eredményekben osztoztak

„ÚJ” IRÁNYÍTÁS ALATT Az 1968 évben kivált vállalat 1975. január 1-vel ismét az üt­­épitő Tröszt irányitása alá ke­rült . A tárca vezetése ezzel az intéz­kedéssel stabilabb körülménye­ket kivánt teremteni a vállalat feladatainak megoldásában. A vállalat - mint ahogy azt az alapitólevél is megfogalmazza - az utépités fenntartás gépesíté­sével, tervezésével, kivitele­zésével, javitásával, ellenőrzé­sével és szerviz szolgáltatásá­val kell hogy elsősorban foglal­kozzon. A közúti közlekedést szolgálja az acélszerkezetek gyártása,épí­tése, ami a közúti hidakban, felüljárókban és egyéb létesít­ményekben valósul meg. Szélesebb tárcaigényt elégit ki a hirközlő acéltornyok gyártásával és sze­relésével . Ismertek a vállalat gondjai, is­merik a vállalat eredményeit és gyengéit. Az Utépitő Tröszt segitőké szsé­­ge és bizalma nyilvánult meg abban, hogy az induláskor visz­­szatéritési kötelezettség nél­kül biztosított kedvezményes bérfejlesztési lehetőséget. Nem lehet kétséges, hogy a vál­lalat a tröszti "nagycsaládban" ismét megtalálja helyét és fej­lődésével újra méltó lesz a régi hírnevéhez. Ezen munkálkodni a jövő feladata. Az eredményekről már az uj "krónikás" számolhat be, aki a következő 10 év vagy negyedszá­zad vállalati történelmét lesz hivatva megörökíteni. FELKÉSZÜLÉS A JÖVŐRE Egy vállalat jövőjét elsősorban az ipari szükséglet, az ipari háttér ismerete határozza meg. Merre tart a fejlődés, mi vár­ható az elkövetkezendő évekre? Az utépitőipar előtt álló felada­tok - időben, megfelelő minő­ségben és gazdaságosan - csak nagyobbfoku, célszerű gépesi­­téssel és automatizálással old­hatók meg. Döntő fontosságú a gépesítés fej­lesztését az útpályaszerkezetek fejlődésével és az épitéstech­­nológiai követelménnyel össz­hangban végrehajtani. A gépesités fejlesztésénél a korábbi nagyvonalú becslések he­lyett körültekintő műszaki-gaz­dasági vizsgálat szükséges. Hazai gépgyártási lehetőségeink mellett a szükséges gépek be­szerzése 70-30 %-ban import,il­letve hazai fejlesztés és gyár­tás utján lehetséges. Az utépitő iparág jelenlegi asz­faltgyártó berendezései keverő géptípus, gyártócég, korszerű­ség, műszaki állapot tekinteté­ben változatos képet mutatnak. A keverőgép park darabszám sze­rint is jelentős részét a kis, 25 t/ó, illetve alatti teljesit­­ményü és egészében véve elavult gépek teszik ki. A fejlődés ma már nagyobb telje­­sitményü, a gyártási folyamatot még pontosabban vezérlő és el­lenőrző, az uj környezetvédelmi igényeknek is megfelelő aszfalt­gyárak telepítését sürgeti. Az első úttörőket kezdi felvál­tani a ma már középteljesitmé­­nyünek számitó /40-100 to/ asz­faltgyár. 1970-ben megkezdődött a hazai viszonylatban nagybe­rendezésnek minősülő keverőgép csoportok importálása. /Marini, Alfelder, Téltomat./ Ezek ismeretében a vállalat nem­zetközi munkamegosztásba kap­csolódik be, és ezen az utón teremti meg a belföldi ellátás feltételeit. A Téltomat céggel fennálló együttműködés is ezt szolgálja. Különböző gyártmányok /melegitő dobok, száritó berendezések/ el­lenértékeként komplett keverő­telepek érkeznek az iparágba. 59

Next

/
Thumbnails
Contents