Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)

"Új" Közúti Gépellátó Vállalat

EGY NYELVEN BESZÉLNI Mai szemmel nézve, szinte elkép­zelhetetlenül mélyről indult el a fejlődésünk. Mennyi küzdelem és harc, amig megvalósult a munkásegység. Az egyre erősödő és hatékonyabb po­litikai munka hazánk gazdasági eredményeiben is lemérhető. El­ismeréssel adózunk az eltávo­zottaknak, a nyugdijba vonult kommunista veteránoknak, akik fáradhatatlanul vezették a har­cot . A párt hivószavára mozdult meg az ország. És később is, mikor helytállásra szólitotta fel a dolgozókat. A vállalat dolgozói minden olyan feladatnál, amelyet a népgazdaság részükre előirt, egy emberként mozdult meg és a legnagyobb erőfea; itéseket is képes volt meghozni az elérendő célok érdekében. Az elmúlt évek során a dunai, illetve a tiszai árviz sújtotta az országot és okozott /több Íz­ben is/ mérhetetlen károkat. A szamosi árviz sújtotta vidéknek megsegítésére a vállalat kol­lektívája emberfeletti telje­sítményt nyújtott. Penyige községben 2 nap alatt 14 szobás barakképületet emel­tek. A sokat szenvedett, árviz sújtotta lakosság megsegítésére - a dolgozók által felajánlott - egy napi keresetet /lőO.OOO Ft/ utaltak át. A fejlesztési alapból 510.000 Ft-tal segítették a baj­bajutottakat. A Közgép névtelen munkásai ott találhatók az őszi esőben bajba­jutott mezőgazdaság kukorica és cukorrépa tábláin is. A párt felhívására. Ott voltak a gazdasági munka számos területén a jelentkező nehézségek elhárításában. De részt vállaltak a mukká ünnepére ké­szült fantáziadus, ötletes deko­rációk készítésénél, melyért végleg elnyerték - a nagyüzemek kategóriájában - a kerületi PB ezüst serlegét. Az uj vonásokkal, feladatokkal teli politikai tevékenység is felnőtté vált, Sőt, a politikai munka a gondok között növekedett. Az összevonás, amilyen helyes elvben, annyira kidolgozatlan volt gyakorlati előkészítésében. Fontos tárgyi és személyi fel­tételek hiányoztak. A politikai és társadalmi szervezetekre az egység megteremtésének nehéz feladata várt. Nem állhatták be a nosztalgiások közé. A gazdálkodást meghatározó té­nyezők voltak többek között a munkáslétszám 6,2 %-os csökke­nése, a vissza-visszatérő anyag­hiányok, gyakori átszervezések, termékek nem kielégítő műszaki színvonala, szakmai összetétel romlása, gyakori programváltozá­sok, melynek egyenes következ­ménye volt a termelési szerve­zetlenség. Egyre több és határozottabb in­tézkedés megtételét szorgalmazta a vállalat pártvezetősége,amely ugyan végleges megoldást nem is adhatott, mégis átmeneti javu­lást hozott. Igyekezett a hibák következetes feltárásán túl segítségre lenni azok kijavításában is. A vállalat négy év elteltével sem rendelkezett jóváhagyott, egységes szervezeti és vezetési koncepcióval. Az az ut, ameljoi a pártvezetőség elindult, tette lehetővé, hogy a vállalat vesz­teséggel soha nem zárta az évet. /Ami a számszerüséget illeti/. Az erkölcsi veszteség - forint­ban nem mérhető -, a bizalom hiánya a megrendelői oldalról, a belső bizalom megrendülése hatalmas politikai feladatot rótt a pártszervezetekre. Hosszú, fáradtságos munka árán sikerült az őszinte, nyílt lég­kör, a bizakodó hangulat meg­teremtése. A fejlődés tendenciá­ja elsősorban politikai hatásá­ban vált érzékelhetővé. A pártvezetőség helyes, határo­zott és következetes vállalati politikája ezekben a kérdésekben is megmutatkozott. A munkáskol­­lektiva a párt felhívására a ne­héz helyzetben összefogásban ta­lálta meg a kiutat. A "csoda­­fegyver" tulajdonképpen a munká­sok egységében rejlett. 52

Next

/
Thumbnails
Contents