Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)
"Új" Közúti Gépellátó Vállalat
EGY NYELVEN BESZÉLNI Mai szemmel nézve, szinte elképzelhetetlenül mélyről indult el a fejlődésünk. Mennyi küzdelem és harc, amig megvalósult a munkásegység. Az egyre erősödő és hatékonyabb politikai munka hazánk gazdasági eredményeiben is lemérhető. Elismeréssel adózunk az eltávozottaknak, a nyugdijba vonult kommunista veteránoknak, akik fáradhatatlanul vezették a harcot . A párt hivószavára mozdult meg az ország. És később is, mikor helytállásra szólitotta fel a dolgozókat. A vállalat dolgozói minden olyan feladatnál, amelyet a népgazdaság részükre előirt, egy emberként mozdult meg és a legnagyobb erőfea; itéseket is képes volt meghozni az elérendő célok érdekében. Az elmúlt évek során a dunai, illetve a tiszai árviz sújtotta az országot és okozott /több Ízben is/ mérhetetlen károkat. A szamosi árviz sújtotta vidéknek megsegítésére a vállalat kollektívája emberfeletti teljesítményt nyújtott. Penyige községben 2 nap alatt 14 szobás barakképületet emeltek. A sokat szenvedett, árviz sújtotta lakosság megsegítésére - a dolgozók által felajánlott - egy napi keresetet /lőO.OOO Ft/ utaltak át. A fejlesztési alapból 510.000 Ft-tal segítették a bajbajutottakat. A Közgép névtelen munkásai ott találhatók az őszi esőben bajbajutott mezőgazdaság kukorica és cukorrépa tábláin is. A párt felhívására. Ott voltak a gazdasági munka számos területén a jelentkező nehézségek elhárításában. De részt vállaltak a mukká ünnepére készült fantáziadus, ötletes dekorációk készítésénél, melyért végleg elnyerték - a nagyüzemek kategóriájában - a kerületi PB ezüst serlegét. Az uj vonásokkal, feladatokkal teli politikai tevékenység is felnőtté vált, Sőt, a politikai munka a gondok között növekedett. Az összevonás, amilyen helyes elvben, annyira kidolgozatlan volt gyakorlati előkészítésében. Fontos tárgyi és személyi feltételek hiányoztak. A politikai és társadalmi szervezetekre az egység megteremtésének nehéz feladata várt. Nem állhatták be a nosztalgiások közé. A gazdálkodást meghatározó tényezők voltak többek között a munkáslétszám 6,2 %-os csökkenése, a vissza-visszatérő anyaghiányok, gyakori átszervezések, termékek nem kielégítő műszaki színvonala, szakmai összetétel romlása, gyakori programváltozások, melynek egyenes következménye volt a termelési szervezetlenség. Egyre több és határozottabb intézkedés megtételét szorgalmazta a vállalat pártvezetősége,amely ugyan végleges megoldást nem is adhatott, mégis átmeneti javulást hozott. Igyekezett a hibák következetes feltárásán túl segítségre lenni azok kijavításában is. A vállalat négy év elteltével sem rendelkezett jóváhagyott, egységes szervezeti és vezetési koncepcióval. Az az ut, ameljoi a pártvezetőség elindult, tette lehetővé, hogy a vállalat veszteséggel soha nem zárta az évet. /Ami a számszerüséget illeti/. Az erkölcsi veszteség - forintban nem mérhető -, a bizalom hiánya a megrendelői oldalról, a belső bizalom megrendülése hatalmas politikai feladatot rótt a pártszervezetekre. Hosszú, fáradtságos munka árán sikerült az őszinte, nyílt légkör, a bizakodó hangulat megteremtése. A fejlődés tendenciája elsősorban politikai hatásában vált érzékelhetővé. A pártvezetőség helyes, határozott és következetes vállalati politikája ezekben a kérdésekben is megmutatkozott. A munkáskollektiva a párt felhívására a nehéz helyzetben összefogásban találta meg a kiutat. A "csodafegyver" tulajdonképpen a munkások egységében rejlett. 52
