Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)

Közúti Hídfenntartási Vállalat

„CEGLÉD” BEMUTATKOZIK

A KFM 1950. julius 12-i kelettel MÉLYÉ PI T ŐI PAR I MUNKAESZKÖZ JAVÍTÓ VÁLLALAT néven uj szervezet megalakítását hagyta jóvá. /Alapítólevél száma: 9.100/32-12/1950. KFM./

A vállalat telepítése - az akkori vidéki iparositás koncepciója révén - Cegléden történt. Ez volt az alföldi város első, számottevő állami ipari termelő egysége.

1951. május 2. Nevezetes, emlékezetes nap. Megindul a termelés az ünnepélyesen átadott 1. sz. csarnokban. Az alapítólevélben akkor ez állt: a gyár feladata lesz a mélyépitőipari földmunkagépek javítása, kisebb berendezések, alkatrészek gyártása.

Nos, amint később látni fogjuk - a profil azóta sem változott, csupán a kisebb jelző módosult. Az l.sz. csarnokot csak por vagy sártengeren keresztül lehetett megközeliteni. A közpcnt is a csarnok elejében kapott helyet. A vezetőség egy szobában, s néhány adminisztrátor a másikban.

A motorok zaja, az esztergakések vijjogása töltötte be az irodákat. Odakint alkatrészgyártás és vasszerkezeti munka folyt. Többek között itt készültek - azt hiszem kevesen tudják - a a budapesti Petőfi hid vaskorlátjai is.

A most 25 éves gyárban akkor még 30-AO fő dolgozott. A rendelkezésre bocsájtott nagy területen a létesítmények fokozatosan valósultak meg, részben az anyagi fedezet, részben a feladatok függvényében. A koncepció nélküli építkezések kezdetben is nagy gondot jelentettek, ha úgy tetszik, a fejlődés gátjává váltak.

A 30 hold betelepítése lassan haladt. "Benépesítése" annál kedvezőbben alakult.

Cegléden nem igen volt ipar, könnyű volt munkaerőhöz jutni. Besodródtak a gyár kapuján sok felől, de legtöbben gyári tapasztalat nélkül. Saját maguk nevelték ki soraikból a szakmunkás gárdát. Ezért is fejlődött az iparitanuló képzés.

Ceglédről a 30 km-re lévő Szolnokra jártak esti iskolába a

leendő középvezetők, hogy technikumban sajátítsák el a szakma elméleti fortélyait. Kezdeti nehézség bőven akadt.

A beszállított géproncsokból kellett újat késziteni. Még egy év sem telt, 1951. november 5-én uj nevet kapott Cegléd város újdonsága.

MÉLYÉPITŐIPARI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT.

Ez mitsem változtat a kezdetleges viszonyokon. A szociális felszerelés nem tudom ma sem* miért nem volt követelmény. A termelni, termelni szemlélet helyénvaló volt. A gépeket minél előbb vissza kellett adni a termelésbe. De egy nem ment a fejembe. Miért kell egy korszerű eszterga vagy marógép mellett dolgozónak a műszak után vödörben mosakodni. Becsületes lavór is alig akadt. A termeléscentrikusság égisze alatt háttérbe szorult a szociális berendezések létesítése. Igaz,hogy ázott dolgozók nem értek rá ezen meditálni. Kellett a jó gép. A rozsdától, a sártól felismerhetetlen félroncsból újat varázsoltak.

26