Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)

Közúti Hídfenntartási Vállalat

TÖBB HÍD AT AZ ORSZÁGNAK

A Nemzeti Vállalat első évében 1A00 torna vasszerkezet gyártására és 570 tonna szerelésére került sor. Itt készültek acsengeri Szamos-hid, a szakályi Kapos-hid, a marcaltői Rába-hid és a vásárosnaményi Kraszna-hid elemei.

Egyre fokozódtak az igények a vasszerkezetek, elsődlegesen a különböző hidszerkezetek gyártása iránt. Ki tudja, mégis miért, a tiszta vasipari gyártásra és szerelésre berendezkedett vállalat 1950 évben az egyébként is szűk, terjeszkedésre alkalmatlan, rozoga telepen előfeszitett vasbeton hídelemek gyártását kísérletezte ki.

Az ipar vezetése is felismerte a helyzetet, a feszitett tartók gyártásának szükségességét és hallatlanul nagy jövőjét. Uj , (kiálló vállalatot alapított 1951. február 15-én a Szentendrei utón Mélyépítői pari Betonelőgyártó néven.

Kétségtelen, hogy a Közúti Hidfenntartó ezzel úttörő szerepet vállalt.

Az egyébként is heterogén vállalat ilyen uj és technológiájában is elütő profilt nem vállalhatott. Utólag is megállapítható, sőt a további fejlemény is igazolja, hogy helyes volt az ipar vezetőinek gyors, határozott döntése.

A kezdeti betonelemgyártás egyik ma is látható bizonyitéka a KÖZHID által gyártott első előfeszitett vasbetongerendák,mely a 2-es villamos Szabadság-hid alatti aluljáróhoz készült. Ezekben az években indult budapesti földalatti vasút részére a tübbing /az alagút vasbordái/ programba kapcsolódik be a vállalat, sőt az első, mechanikusan működő alagút furópajzs javítási, átalakítási munkáit is végezte.

1956 után két nyitott pajzs is készült, mellyel a Blaha Lujza tér és Deák tér között dolgoztak az építők.

A vállalat munkahelyei szinte pókhálószerüen helyezkednek el az országban.

Sorozatban gyártják és szerelik hidjainkat. Szinte nincs az országnak olyan megyéje, ahol ne lenne olyan acélszerkezetű hid, amely most is hirdeti a vállalat akkori munkáját.

Jelentősebb hidak közül - az előzőekben említetteken kivül - az öcsödi Hármas-Kőrös hid, a tiszakarádi Tur-hid, az abdai Rába hid, a fenékpusztai Zala-hid é s a simontornyai Sió-hid gyártóit és szerelőit illesse dicséret.

MUNKÁK DUNAPENTELÉN

Az ötvenes években é pült fel az első szocialista város, Dunapentelén. Mi sem természetesebb, a vállalat itt is részt kért és vállalt a munkákból. A megalakult talajfuró részlegre különleges feladat hárult. A dunaújvárosi lősztalaj sok gondot és nehézséget okozott az uj város építőinek.

Az újszerű technikai megoldások felé való törekvés örvendetesen

megmutatkozott a gyárüzem mélyalapozásainál a cölöpökkel történő talajtömöritési eljárás kiviteli technológiájának kialakításában.

Ugyancsak a vállalat dolgozói gyártották és szerelték fel a vasmű építésének első ütemében készült csarnokok darupályáit.

Az ő nevükhöz fűződik az első nagykohó vízellátásának szerelése is.

A mélyépítő iparágnak nem volt olyan területe, ahol a vállalatnak ne jutott volna valamilyen szerep. Részt vállalt a Lenin Kohászat, az Ózdi Kohómüvek rekonstrukciós munkáiban. De ott volt az ország szinte minden erőmű építkezésén. Bánhida,Ajka, înota, Pécs, Százhalombatta erőmüveinek fél szabadtéri turbináinak u.n. turbinasátrait készítette el.

20