Nagy József: A Közúti Gépellátó Vállalat története (Budapest, 1976)

A vállalat története

A METRÓÉRT 1950. szeptember 17-én kormányha­tározat látott napvilágot, mely elrendelte a budapesti földalatti vasút-hálózat épitését. A gépjár­müvek egyre növekvő száma, a korszerű városrendezési követel­mények egyre inkább sürgették az utfelszin tehermentesitését. Az, hogy ma már korszerű, gyors­vasúti hálózat szolgálja szocia­lista fővárosunk jobb közlekedé­sét, nem kis büszkeséggel mond­ható; a vállalat dolgozóinak ke­ze munkáját is dicséri. Acéllemez szigetelések, különfé­le acélszerkezetek és gépészeti berendezések gyártásával és sze­relésével vivták ki az elisme­rést . A földalatti vasút épitésénél teljesen újszerű műszaki prob­lémával kellett megbirkózni. A változékony talaj a teherhor­dó szerkezetek területén is vál­tozatos megoldásokat tett szük­ségessé. A létesítmény mélységi fekvése és a hidrogeológiai kö­rülmények eredőjeként az alag­utak viz elleni szigetelését 20-30 m vizoszlopnyomásnak meg­felelően kellett megoldani. A viszonylag hosszú építési idő alatt végbement műszaki fejlődés is hozzájárult a szerkezetek vál­tozatosságához. Mindezekhez a szigetelési megoldásoknak is iga­­zodniok kellett. így alakult ki a szigetelési mó­dok sokfélesége. A szigetelés iránti követelmények meghatáro­zásánál döntő szerepet játszott az alagutak élettartamának biz­tosítása. De nem szorul bővebb magyarázat­ra az állomási utasterek és elektromos üzemi terek vízhat­lan /porszáraz/ szigetelésére vonatkozó előirás indokoltsága. 100 MÉTER FELETT A vállalat ezekben az években alakitja ki - tartósnak Ígérke­ző - kapcsolatát a Magyar Rádió és Televízió Műszaki Igazgató­sággal . A KÖZGÉP a hírközlő acéltornyok gyártásával és szerelésével a rádió és televízió fejlődését segítette elő. Erről tanúskodik egy 1968-ban keltezett levél. KÖZÚTI GÉPELLÁTÓ VÁLLALAT A KOMÁDI TV ADÓÁLLOMÁS GYÁRTÁSA ÉS SZERELÉSE SORÁN VÉGZETT KI­TŰNŐ MINŐSÉGÉRT FOGADJÁK ELIS­MERÉSÜNKET, KÍVÁNUNK TOVÁBBI JÓ MUNKÁT. Posta-,Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága A vaslemezszigetelés megbízható eljárásnak bizonyult, a vízhat­lan szigetelés követelményét ma­radéktalanul kielégítette. A költségek csökkentése érdeké­ben a szigetelési munka olyan változatát fejlesztették ki, melyek gazdaságosabb megoldások­ra vezettek. /A vállalat szere­lőinek alkotni vágyását a beru­házó és kivitelező vállalatok­kal kialakult e^y üttmüködését dicsérve./ Ilyen például a kül­ső szerkezettel egyidőben ké­szített vaslemezszigete lés./A belső köpennyel megtámasztott változatánál az ideiglenes, csu­pán illesztő varratokkal össze­kapcsolt vaslemezeket a külső szerkezet zsaluzatául is felhasz­nálják. Ezzel a zsaluzóanyagot, a lemezeket tartó kengyeleket, ezek utólagos elhelyezését, a laposvashálót és az injektálást takarítják meg./ A vaslemezszigetelés újabb, még gazdaságosabb változata a donga­­lemezszigetelés vagy behorgony­­zott szigetelés. Az előbbihez képest az a lénye­ges eltérés, hogy nem igényel megtámasztást. Javult a vétel a Tiszántúlon: 1968.augusztus 20-án már sugá­rozza a műsort a 146 méter ma­gas komádi antennatorony. A vállalat azóta több hasonló gyártmányával öregbítette ezen a területen elért hirnevét. •••• 12

Next

/
Thumbnails
Contents