Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek
91 Iskolánk névadó.ia Erkel Ferenc (1810-1893«) A magyar nemzeti opera megteremtője. Békés megyében, Gyulán született. Már a szülői házban magába szívta a muzsika szeretetét. Zenei tanulmányait Pozsonyban végezte Klein Henriknél. Kolozsvárott érlelődik zongoraművésszé. Ottani zenei élményei, a magyar-székely népdalokkal való találkozás, a szimfónikus zenekari élet ébresztik fel benne a karmestert és zeneszerzőt. Megszületik benne a magyar zene megújításának terve. A 26 éves Erkel Pestre kerül. Kezdetben mint zongoraművész vonja magára a figyelmet. A hangversenydobogót hamarosan a karmesteri pálcával cseréli fel. A német színháznál vállalt másodkarnagyi állás után két évvel a Magyar Nemzeti Színház zenekarának élére kerül, alkalma nyílik a magyar zenei közvélemény kialakítására. Elérkezettnek látta az időt, hogy méltó szövetségese legyen Kossuthnak, Széchenyinek, velük együtt erősítse a nemzet öntudatát, szabadságtörekvéseit. Történelmi operák írására jegyzi el magát. 1840-ben jelentkezik első operájával a Báthory Máriával. Az új magyar opera megjelenése hatalmas lelkesedést váltott ki a közönség soraiban. 1844-ben kerül színre első kiforrott remekműve: a Hunyadi László. A műben a közönség a hazafias forradalmi lángolást köszöntötte, felismerték az opera jelképes beszédéből, hogy Erkel a Habsburg elnyomás ellen emeli fel szavát. Az utcán vonulók lelkesen énekelték a Meghalt a cselszövő dallamát. Operájában a nyugati hatások ellenére is a magyar nemzet hangja a verbunkos szólalt meg. Még ugyanebben az évben írta meg Erkel Kölcsey költeményére a Himnuszt.
