Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára
42 Az új tanulmányterv és kivitelezési terv elkészítése és jóváhagyása után az új zeneiskola épülete 1969. május 19-én átadásra került, amelyet a ceglédi Építőipari Vállalat épített fel egy év és három hónap alatt. Az épület 2,5 millió Ft-ba került, mely összegből 1 millió Ft-ot a Pest megyei Tanács, 1,5 millió Ft-ot Cegléd városa biztosított. A zeneiskola új épülete egyben a Dél-Pest megyei Állami Zeneiskolák bázis iskolája, amely tárgyi feltételeit és felszereltségét illetően megfelel ennek a követelménynek is. Az intézménynek fiókiskolái, tagiskolái, kihelyezett tagozatai nincsenek, de a bejáró tanulók száma a környékbeli községekből is figyelemre méltó. A zeneiskola régi növendékei közül ma már nagyon sokan ugyanitt tanárok, vagy a zeneművészeti szakiskolák, illetve a zeneművészeti főiskolák hallgatói lettek. A zeneiskola célja, feladata továbbra is az, hogy a zenei műveltség megalapozásával felkészítse a tanulókat a zene öntevékeny művelésére, illetve az arra érdemeseket zenei pályára irányítsa. Fontos szerepe van az esztétikai műveltség, a jó zenei ízlés és egyáltalán a zeneművészet területén jelentkező alkotások megértésében, illetve az ítélő képesség kialakításában. Az iskola és a család kapcsolata, a közös nevelési tényezők nagyon fontosak a zene területén. Közhely a népies műdal szívósságára hivatkozni. Nemcsak ez, hanem sokféle más egyéb műzenei termék is formálta a mai szülők zenei ízlését. Sokan még ma sem értik, miért tetszik gyermekeiknek a XX. századi modem zene, pedig a zeneiskolába járó tanulók már tulajdonképpen ezen nőnek fel, értik, ismerik, szeretik azt. A zenepedagógia módszerei állandóan fejlődnek, az új reformok célkitűzései segítik a zenei oktatás eredményességét. Az elért eredmények ellenére az eltelt 35 év után is joggal vetődnek fel a következő kérdések:
