Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A felszabadulástól az 1960-as évekig

37

Később arról értesülünk, hogy a Dózsa népe tsz-ben és a Cifrakerti Állami Gazdaságban a zeneiskola hangversenyt rendezett. Ezeken a népszerű számokból álló hangversenyeken mintegy loo-loo résztvevő volt. Az estek sikere bizonyítja, hogy a lakosság minden rétegére ki lehet terjeszteni a kultúrát, csak ügyesen, jó érzékkel kell hozzákezdeni - írja a lap krónikása.

A Haydn jubileumi év keretében rendezett Országos Kamarazene Fesztivál hangversenyein résztvettek a zeneiskola növendékei is szép sikerrel.

A Pilisen tartott vidám gyermekműsor zeneszámait a zeneiskola bejáró növendékei szolgáltatták.

Áprilisban a városban járt Bemer Schöniger német zenei főigazgató, s látogatást tett a zeneiskolában is:

"Nem lett volna teljes magyarországi utam, ha nem jöttem volna Ceglédre. Itt vidéken láttam a magyar zenei élet úttörő munkáját. Ez is mutatta, hogy Magyarországon a zenei kultúra egyre szélesebb körben terjed."

Az 1959-es Ünnepi Zenei Napok eseményeiről lelkes írásokban számolnak be az újságok tudósítói.

Ugyancsak májusban volt az iskola tanára: Borlói Rudolf opera és kantáta bemutatója, melyen szerzői est keretében bemutatta az ifjúság számára alkotott műveit.

Borlói új kisoperája: "Az új iskolaigazgató" a szakemberek körében is elismerést keltett. "Értékes kezdeményezés... tündérek, boszorkányok, óriások és sárkányok helyett mai környezetbe viszi hallgatóságát. Témáival általános érdeklődésre tarthat számot..."

I960, márciusában a zeneiskola tanárainak hathatós közreműködésével új, 15 tagú kamarazenekar alakult a gimnázium zenetanuló diákjaiból, melyről a helyi lap képes riportban számolt be.