Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
Cegléd zenei életének múltjából
23 Wachs Rózsi Cegléden született 1912-ben. Lakásuk a Felház u. és a Kút u. sarkéin volt, ahol édesapjának borkereskedése volt. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte Székely Arnold tanárnál. Már növendék korában több koncertet adott. Hangversenyezett külföldön, több ízben a koppenhágai Filharmonikus zenekarral Stockholmban, Oslóban és Rejkjavikban. Svájcban koncert turnéja volt. 1934-ben önálló hangversenyt adott Cegléden, s akkor kétzongorás darabokat játszottak. A magyar és a külföldi rádióknak gyakori szereplője volt. Élete legszebb szakában, sikereinek csúcspontján fiatal korában 1936-ban örökre elköltözött tőlünk. Sírja a ceglédi újvárosi zsidó temetőben van. A sír fedőlapját egy 6/4-es Andante espressivo négy bés előjelzésű egyetlen ütem díszíti, hihetőleg egyik kedvenc zongora darabjának egyetlen üteme. Mihó Ernő énekművész, tanár és karnagy. 1882-ben Kecskeméten született. Zenei tanulmányait gyermekkorában édesapjánál Mihó László kecskeméti kollégiumi zenetanárnál kezdte és a Nemzeti Zenedében, valamint a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Operai ének, középiskolai énektanári és művészi oklevele van. 1898- ban a kecskeméti református egyház, 1899-ben a budai református egyház karnagya. 1900-ban a ceglédi egyház karnagya, s a ceglédi Zeneiskola igazgatója. 20 évi ceglédi működés után a Nemzeti Zenede rendes tanárává, s az Országos Színművészeti Akadémia hangképzés tanárává nevezték ki. Szerzeményei: kari művek és műdalok. Darab Lajos református kántor és karnagy, zeneszerző, Cegléd, 1893» Lápafő. Zenei tanulmányait a Veszprémi Zenedében, a Nemzeti Zenedében majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta.
