Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

A dalművészetről is ír a cikkíró, s a közös éneklés szépségeiről beszél. Majd elmondja, hogy a vonósnégyes hangversenyén fellépett egy vegyeskar 18 lány, 10 férfi, s a "Gőzhajón" c. svéd dalt énekelték. A szerző arra kéri a dal barátait, hogy alakítsanak a városban állandó jellegű vegyeskart.

Az első egyházmegyei hangverseny 1900-ban volt Cegléden, amelyen Swyler Károly Ünnepi miséjét adták elő. A Zeneegyesület támogatás és aktív zenészek hiányában megszűnt, a dalegyletek is vagy hallgattak, vagy pedig szűk szakmai körben énekelgették a bordalokat.

1904-ben Új Zeneegyesület alakult. A zene ügyének újbóli fellendítése a szerveződő munkásosztály feladata volt, a földmunkás Urbán Pál köré tömörülve.

Az Új Zeneegyesületről az alábbi híradás tudósít:

"Pár éve annak, hogy a Zeneegyesület elegendő tag hiányában, szép múlt után megszűnt. De a zenekedvelők új mozgalmat indítottak új egyesület szervezésére. A múlt keserű példáin okulva, előbb hozzákezdtek a zene műveléséhez és csak akkor alakulnak meg, ha eléggé megerősödnek. Tervük bevált és most megalakítják az Új Zeneegyesületet - 15 taggal."

Karmesterük Teszner Vince helybeli zenetanár lett.

Az új egyesület nagy aktivitással fogott munkához és megalakulásának évében már 7 hangversenyt adott. Műsorukon zongoraszámok, kupiék, versek, előadások, operettrészletek, indulók, keringők, operapotpourrik szerepeltek.

1906-ban a Városi Dalárda történetéről, megszűntéről olvashatunk a helyi lapokban. Elmondják, hogy működik ugyan az Ipartestületi Dalkar, de ez kevés Ceglédnek. A városi dalárda hiányzik, mely a 70-es években alakult újjá és két évtizedig működött.

1909-ben a gimnázium tanáraiból alakult előadógárda Szabad Lyceumot rendezett, melynek előadásai során Dr. Vasadi