Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek
117 Ez önmagában is figyelemre méltó eredmény, mivel a két hangverseny műsora négy évszázad muzsikájából válogatott, Veracini, Corelli, Saint-Saens, Brahms, Debussy, Milhaud, Bartók, Járdányi, Kókai és Gershwin nevének puszta felsorolása is bizonyítja, milyen változatosan sokrétű volt a két műsor zenei anyaga. Az első hangverseny szakközépiskolásai közül különösen figyelemre méltó Anka Ildikó zongorázása. Ő Szegeden végzett az elmúlt tanévben, s idén már tanít. Előadásában Debus sy: E-dúr arabeszkje hangzott el. Érzékeny tónus, sokszínű billentés, a mű mély megértése jellemezte játékát. Gyakorlott előadóművészektől is ritkán hallható ilyen elmélyült interpretáció, melyben a mű érzéki szépségű hangzása és formai, hangnemi analízise egyszerre valósul meg. Szintén szegedi növendék Lugosi Miklós, aki Saint-Saens ritkán hallható klarinétszonátáját szólaltatta meg, helyenként kitűnő virtuozitással, jól érzékeltetve a mű rafinált, mesterségesen túlfűtött zenei világát. Budapesten tanul Molnár Tibor, aki Corelli: D-dúr szonátáját játszotta brácsán. Kihasználva a hangszer meleg tónusú, szép hangját, szép percekkel ajándékozta meg hallgatóit. Dallamformálása, elegáns játéka kicsit elfogódott volt. A hegedűsök közül a Budapesten tanuló Tóth Ágnest és a szegedi szakközépiskolás Dávid Andreát kell kiemelni. Mindketten népies hangvételű karakterdarabot választottak:. Kókai, illetve Járdányi művét kitűnően játszották. A második hangversenyen kilenc Ceglédről induló főiskolás mutatkozott be. A műsort a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, Sivó Irén énekszáma nyitotta meg, aki figyelemre méltó virtuozitással énekelte Olympia áriáját Offenbach: Hoffman meséi c. operájából. Budapesten végzett, jelenleg már zongoratanár Varga Pál, aki Gershwin: Jazz prelűdök-jét és Chopin: cisz-moll noctum-jét játszotta Zongorakangja kicsit ropogós, ami különösen a Chopin-mű álmodozó-poetikus világától idegen.