Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)
A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek
110 Országos találkozó - másodízben BÉRISTI ELŐADÁSOK, VERSENYEK Megalakul az ifjúsági fúvószenekar (1977. IX. 28.)- Egy olyan hajdani mezővárosnak, mint Cegléd, elsősorban a népdal kellene, legyen a zenei hagyománya - mondja Béres Károly, az Erkel Perene Állami Zeneiskola igazgatója. Városunk komolyzenei oktatásának múltjáról beszélgetünk irodájában.- A ceglédiek büszkén vallották, hogy az elmúlt idők legnépszerűbb tömegdala, a régi kuruc dallamra írt Xossuth-nóta Cegléden született. Bár ennek hitelét megingatja az, hogy legalább még 5 város állítja, hogy először ott hangzott el a "Kossuth Lajos azt üzente..." - azonban senki sem akadt tudomásom szerint, aki lejegyezte, összegyűjtötte volna a város és a környék dalait. Pedig a magyar ember mindig szívesen énekelt, gyakran dalba költötte életének eseményeit, munkáját, boldogságát, búját-baját. Nagy örömet okozna ezeknek a régi értékeket feltáró forrásnak nyomára bukkanni, mint amilyet már a folyó kutatómunka során 'a megtalált néhány ceglédi jellegű népdal, népies műdal is jelentett. A zenélésre az igény megvolt. Mutatja ezt az, hogy 1951-ben Pest megyében először Cegléden indult meg az állami zeneoktatás. Zenetörténeti szabadegyetem Beszélgetésünk előtt végigsétáltunk a 8 éve épült, mai zeneiskola folyosóin. Betekintettünk néhány szobába. Világosak, tiszták, gázfűtéssel felszereltek, modern bútordarabokkal berendezettek a helyiségek. Az idén, szeptember elején 620 növendék kezdte el a tanévet, 25 tanár vezetésével. A tanszakok száma ma már 10-re bővült. A zeneoktatás feladata, hogy a zenei műveltség megalapozásával felkészítse a fiata-
