Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

A intézményben 1985/85-os tanévben működő ifjúsági és felnőtt művészeti együttesek

107 -vehetnek részt az állami zeneoktatásban! Az eltelt évek sora igazolja, hogy- a zene mindenkié, jut belőle bőven a Cegléden felnövekvő ifjú nemzedéknek is.

E. K.

(Pest megyei Hírlap)

JUBILÁL AZ ÁLLAMI ZENEOKTATÁS (1976. IV. 14.)

Amikor jellegzetesen alföldi városunkban a mellékutcákba lép a járókelő, még nem mindenütt talál köves utat, szilárd járdát, de számtalan bizonyítéka van annak, hogy Cegléd igyekszik lépést tartani a korral, sok szellemi és anyagi ráfordítással, erőfeszítéssel munkálkodik azon, hogy művelt, áldozatkész lakóinak jó otthona legyen.

1951-ben - ugyanezen a napon - a régi zeneiskola falára először került fel a tábla: állami zeneiskola. Büszkén mondhatjuk, hogy a mai nap egyben Pest megye állami zeneoktatásának 25. születésnapja is. A 25 évvel ezelőtti vörös és nemzeti színű zászló a zeneiskola homlokzatán azt hirdette, Cegléd akkor is elsőként lépett a korral.

Városunk művelődéstörténetének mozaikjai között zenével kapcsolatos emléket is találunk. Az 1948-as szabadságharc főhadnagya, Simonffy Kálmán, népies műdalköltő, Világos után főjegyző volt Cegléden, dalárdát is szervezett. Szentirmay és Szénffy Gusztáv társaságában, magyar Schubertként ünnepelték korában. Talán kevesen gondolják, hogy e jeles dalköltők gyakran saját dallamaikat sem tudták lejegyezni. A Cegléden élő Simonffynak írja egyszer barátja: "... a generálbaszszus elemeivel ismerkedjél meg alaposan. Te oly közel vagy Pesthez, zeneszerzőnek hivatva vagy! Vannak dolgok, melyeket az anyatejjel nem szívhatunk magunkba."