Béres Károly (szerk.): A ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola 35. éves jubileumára. Fejezetek a város zenei életének múltjából és jelenéből (Cegléd, 1986)

Cegléd zenei életének múltjából

9

mielőtt a közönség elé léptek - és sikerük volt az impozáns közönség előtt. De tovább akarnak fejlődni és azért kérik a közönséget, hogy lépjen be pártoló tagnak. A kötelezettség 3 évig terjed.

A pártoló tag évenként 2,- Ft-ot fizet, ezért féláron kap jegyet a hangversenyekre.

A zenei év november 1-én kezdődik.

Szikszay István egyleti igazgató"

Azonban Cegléd lakossága még nem rendelkezik zenei igényekkel, visszhangja nincs a felhívásnak. Az a néhány, hangszeren játszani tudó hivatalnok reagál csak kedvezően. Szikszay maga városházi írnok, aki feleségével Könczöl Lujzával közösen kiadott egy novellafüzért "Egy fészekből" címmel. Ebben ír Dobos Lídia és Dobos Erzsébet'(Dézsy Mihályné) ceglédi műdalköltőkről.

Mindketten a ceglédi kálvinista pap Dobos János lányai. Dobos volt a ceglédi turini 100-as küldöttség szónoka Kossuth Lajosnál 1877-ben.

Dézsyné Dobos Erzsébetet tartották Cegléd csalogányának.

1892-ben országos dalárünnepély volt. A helyi lap szomorúan kérdezi: hová lett a városi dalárda - "mi mindenről elkésünk" - s biztatja a város polgárságát, hogy lendítse fel a zene ügyét.

Az ezeréves ünnepségek előestéjén - 1895-ben - az újjászerveződött Zeneegyesület ismét hallat magáról, s többek között női dalárdát akarnak szervezni, "miután a női lélekben több fogékonyságot reméltek a zene művelésére, mint a torozó, mulatozó férfiaktól. Ez is természetesen a városi polgárság szűk rétegére terjedt volna csak ki. Ezzel kapcsolatban emlékszik vissza Forgács Endre, aki a "Czegléd" első szerkesztője volt, hogy már 1877-ben működött egy női dalárda, mely