Magyar László (szerk.): 50 éves a Ceglédi VSE - CVSE jubilieumi műsorfüzet 1. (Cegléd, 1984)
ym NB I. 1948. évi II. helyezett CVSE tekecsapata Az 1949/50 évi NB I. országos bajnokcsapat A nők is kivették részüket a tekézés örömeiből. Cegléden az 1949—54. évi bajnokságokon. NB I. osztályú női tekecsapata is volt. A csapatot Szűcs Sándor szervezte meg, a vezetését pedig Raj Ferenc vállalta el. NB I-es női tekecsapat A bajnokság során a Ceglédi Vasutas SE színeiben vettek részt. A csapat tagjai közül Erdélyi Károlyné, Lédeczi Istvánné, Pákozdi Sándorné. Reggel Sándorné, Utassy Józsefné, Boros Jolán és Zsadon Jolán érdemelnek említést. Zsadon Jolán 1951-ben miután Budapestre költözött, a magyar női válogatott tagja is lett. Pákozdi Sándorné az 1950. évi női egyéni rangsorban a 28. helyet szerezte meg. A csapat női NB I. mezőnyében jó középcsapat szinten szerepelt. A sportág bázisa 1950-ben tovább erősödött Cegléden, megalakult a Magasépítők SE szakosztállyá. A CVSE szakosztálya 1950-ben nagy veszteséget szenvedett azzal, hogy tekézőinek színe-java átigazolt a Magasépítőkhöz. Élsportolói közül egy ideig még Pákozdi Sándor volt megtalálható. A veszteség következménye, a csapat 1950-ben kiesik az NB I-ből. A szakosztály 1951-ben a kecskeméti városi TSB által kiírt „ÖT VÁROS csapatbajnokságra” még nevez, ahol Szolnok, Kecskemét, Szeged, Makó és Cegléd csapataival együtt szerepel. Itt eredményei gyengék. Ezután a Nemzeti Bajnokság I. osztályába már nem tud visszakerülni. Az 1954—56 között városi és megyei bajnokságokon Ceglédről a Bányász, a Törekvés, a Bástya, a Postás, a Spartacus, a Fáklya, Vácról a Vasas, Pilisvörösvárról pedig a Bányász Sportegyesületek tekeszakosztályai vettek részt. Cegléd tekézői 1945—56 között a különféle szakszervezeti országos bajnokságokon a MATESZ által meghirdetett egyéni versenyeken kitünően szerepelnek. Ezek közül jelentősebbek: —■ 1946-ban az országos egyéni versenyek során Szűcs László a vidék bajnoka lett. — 1952-ben Pákozdi Sándor megnyeri a vasutas sportolók országos egyéni bajnokságát. Mindezt összegezve a felszabadulás után Pest megyében, de különösen Cegléden a tekesport, mint ahogyan azt Kürti Béla megállapítja „Fejezetek a ceglédi sport múltjából” című könyvében: ...„nemcsak hogy újjászerveződött, de lényegében az aranykorát is élte”... A TEKESPORT KÖZELI MÜLTJA ÉS JELENE, AZ „ARANYKOR” FOLYTATÁSA Az 1956-os ellenforradalom után a tekesport kedvelői hamarosan hallatni kezdenek magukról. Cegléden az Építők, a Törekvés, a Bányász, a Postás, a honvéd helyőrség Tiszti Klub sportegyesületekben hamarosan megkezdődött a rendszeres tekézés. 2?