Magyar László (szerk.): 50 éves a Ceglédi VSE - CVSE jubilieumi műsorfüzet 1. (Cegléd, 1984)

Először az NB I-ben A Ceglédi VSE megalakulásakor már a nők is jelentkeztek. Legjobbjuk Zsadon Mar­git volt, aki felkerült az országos ranglistá­ra is. Már budapesti lakosként részt vehetett az 1952-ben Budapesten sorra kerülő világ­­bajnokságon is. A már említett átszervezéskor, 1953-ban a női csapatot az NB I-be osztották be. A Má­té Sára, Győri Judith, Kósik Katalin, Pálin­kás Erzsébet, Szepesi Emese, Sós Rozália, Baranyi Ilona, Szathmári Éva összetételű csapat két év után kiesett az NB I-ből. Ek­kor fuzionáltak a Vörös Meteorral, így Ká­das Judittal, Milus Évával és Papp Évával megerősödtek. A CVSE ííB I-es csapata Ezt követően az egész csapat átkerült a Ceglédi Építőkhöz, s Billay Sándor vezetésé­vel újra beverekedte magát az NB I-be. Ek­kor Milus Éva, Kósik Katalin, Papp Éva és Pálinkás Erzsébet vívta meg sikeresen az osztályozót. A DVTK elleni rangadót 23:2-re nyerték meg, így pontveszteség nélkül jutottak fel az NB I-be. (A csapat ekkor mérkőzéseit a Hámán Kató Ált. Iskola tornatermében ját­szotta, s ott tartotta edzéseit is. (8) dr. Réthi Albert, a sokszoros román válo­gatott, a Cluj BEK-győztes csapatának tagja Ceglédre nősült, s a városban telepedett le. Ed­zőként és játékosként is (a bajnoki cím megnye­résekor teljesítménye 95%-os volt) döntő szerepe volt abban,.hogy a csapat feljutott a legmagasabb osztályba. (9) Az ifjúsági olyan tehetségek sorát, akik be­kerültek osztályuk válogatottjába, Bodrogi Jó­zsef folytatta. Az NB II-ben 90%-os teljesít­ményt ért el. 1971-ben részt vett az astendei if­júsági EB-n. A következő évre újra névváltozás történt, ismét a CVSE lett a „kenyéradó gazda”. Ek­kor az NB I-ben már csak egy évig sikerült tartani a helyet, következett a néhány éves NB Il-es szereplés, majd a megyei I. osztály. Az NB II-ben a hatvanas évek elején né­hány évig még sikerült tartani az előkelőbb pozíciót, de amint a jobb képességű játéko­sok: Kósik, Papp, Milus, Füle Vera, Ehrlich Mária sorban férjhez mentek, az eredmény is egyre „soványabb” lett. A megyei bajnokságban szinte minden év­ben a ceglédiek nyerték meg a bajnokságot, de az osztályozókon rendre elbuktak. A já­tékosállomány teljesen kicserélődött. Ebben az időszakban Tóth Katalin, Tóth Éva, Far­kas Márta, Horváth Ágnes, Simon Márta, Szűcs Éva, Darányi Mária, Szabó Erzsébet, Zana Ilona képviselte a szakosztály színeit. Az 1974-es esztendő külön is említést ér­demel, hiszen akkor az együttes kétszer is ott lehetett az osztályozón. Mint az első osztályo­zó csoportmásodikját a CVSE-t meghívta a szövetség a visszalépések miatti kiírt helybe­töltésre. A pótvizsga sem sikerült. Az osztá­lyozó legjobb ceglédi játékosa a játéktól már régen visszavonult Petrányiné Kósik Katalin volt. (Időközben a Tóth testvérek és Darányi, Mária az akkor NB I-es Abonyba igazoltak át.) Ezt követően még két évi „gyengélkedés” következett, melynek egyenes következmé­nye a női csapat megszűnése lett. Erre az idő­szakra már a rendszertelen edzéslátogatás volt a jellemző, s többször az is előfordult, hogy a megyei női bajnokságban, a három fős csapatban sem sikerült teljes gárdával kiállni. 10 A nők útja az MB l-től a megszűnésig

Next

/
Thumbnails
Contents