Calvin Synod Herald, 2017 (118. évfolyam, 1-12. szám)
2017-09-01 / 9-10. szám
' AMERIKAI MAGYAR-------------\ REFORMÁTUSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület CALVIN 1 IT^AI T\ hivatalos lapja SYNOD LJI-wA| I ) Alapítva 1900-ban ^ 1 1L1 ILL/ / 118. évfolyam 2017. SZEPTEMBER - OKTÓBER 9-10. szám Egyedül Krisztus „ Nikodémus ezt kérdezte tőle: 'Hogyan születhetik az ember, amikor vén? Bemehet anyja méhébe és megszülethetik ismét? ’ Jézus így felelt: ‘Bizony, bizony, mondom néked, ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. (János 3:4-5) „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk. ” (ApCsel 4:12) Kedves Kálvin Zsinat Gyülekezetei, Kedves Testvéreim, 1517. október 31-e jeles nap volt a keresztyén egyház életében. Luther Márton azon a napon függesztette ki 95 pontból álló tételét a németországi wittenbergi vártemplom kapujára. Luther, mint kimagasló teológus és újszövetségi professzor ezzel a cselekedetével reformokat indított el az akkori egyház életében. Luther fő tanításai és a Szentíráson alapuló meglátásai a következők voltak: egyedül a Szentírás az irányadó a keresztyének számára, továbbá az üdvösség egyedül kegyelem által, hit által és Krisztus által van, és az életünket Isten dicsőségére éljük. Luther tételei és tanításai egy új kezdetet hoztak az akkori egyház életébe, amely a mai napig, 500 évvel e jeles esemény után is nagy hatással van az életünkre. Luther Márton kereste és kutatta Isten igazságát. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy egyedül Jézus Krisztus által, a benne való hit által tartatnunk meg, mert Őbenne és Őáltala van bűneink bocsánata, csak általa üdvözülünk, és Ő adhat nekünk örök életet. Jézus, amikor Nikodémussal találkozott, pontosan erről beszélt és ezekre irányította a farizeus figyelmét. A Zsidó Nagytanácsnak e kiemelkedő tagja az egyik éjszaka meglátogatta Krisztust. A szívében és a gondolataiban egy kérdés motoszkált: Ki lehet ez a Jézus? Kicsoda Ő? Nikodémus farizeus volt. Azonban, amit tanult -mint farizeus- sok mindenben nem egyezett azzal, amit Jézus tanított. Éppen ezért egy nap eljött Krisztushoz, mert többet akart megtudni róla. Meg akarta tudni, hogy kicsoda Jézus. Nem találjuk érdekesnek ezt? Hiszen sok farizeus megkömyékezte Jézust, így vagy úgy. Az utcákon, tereken, a templomban folyton megállították és kérdésekkel bombázták, vizsgáztatták, igyekeztek zavarba hozni Őt. Mitől volt más Nikodémus? Miért azon ritka farizeusok egyike ő, akinek a neve megtalálható a Bibliában? Mert bár külsőleg és tudásban egyforma volt a többi farizeussal, a szíve és a motivációja, amiért felkereste Jézust teljesen más volt. Ő nem provokálni, vizsgáztatni akarta az Urat. Nikodémus őszintén várta a Messiást, és tudni akarta, vajon Jézus-e az. Eléggé össze volt kavarodva Krisztus személyét illetően, ezért ment el hozzá. De mielőtt bármit is kérdezhetett volna, Jézus, mint a szíveket vizsgáló Isten, ezt mondta neki:,, Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát. ” (Jn.3:3) Ha Nikodémus már eddig is össze volt kavarodva, mielőtt Jézussal találkozott, e kijelentés hallatán még jobban összezavarodott. „Milyen nevetséges az, hogy valaki visszamenjen anyja méhébe, hogy ismét megszülessen?'’ - gondolta. Jézus azonban nem a fizikai újra megszületésről beszélt, és ezt azonnal meg is mondta Nikodémusnak. Krisztus igyekezett megértetni a farizeussal, hogy az ember nem tudja kimunkálni azt, hogy bekerüljön az Isten országába, hiszen nem cselekedetek által üdvözülünk. Az Istentől jön, ingyen kegyelemből. Tehát Jézus elmondása szerint, senki sem kerülhet be az Isten országába csak azért, mert pl. jó ember volt. Ez nagyon megdöbbentette Nikodémust, hiszen az akkori és a mostani zsidó tanítás is nagy hangsúlyt fektet a cselekedetekre. Jézusnak azonban célja volt azzal, hogy éppen ezt válaszolja a farizeusnak. Meg akarta értetni ezzel a törvénytudóval, hogy: „Nikodémus, te nem tudod önmagadtól elérni az örök életet
