Calvin Synod Herald, 2011 (112. évfolyam, 3-12. szám)
2011-05-01 / 5-6. szám
CALVIN SYNOD HERALD 17 Bibliai idők Egyházaink életében 2010 október 20-án volt az utolsó Istentisztelet a Perth Amboy-i Kálvin János Magyar Református Egyház templomában. A Perth Amboy-i templomot azóta eladták és a gyülekezet a Woodbridge-i Magyar Református Egyház gyülekezetével egyesült. Nt. Török István lelkipásztor, akinek pásztorálása alatt sikerült a két gyülekezet egyesítése, évi jelentésében a következőket írja: (Részletek) Amint egyházunk életét kiértékelem figyelmem II. Péter leveléhez vezetett. Általa és in vallom, hogy semmi nem tudja helyettesíteni a Krisztus testéhez való tartozást. (A II. Péter 3:14- 18) Olvasva úgy találtam, hogy Péter is ugyanúgy érzett a gyülekezetről, mint ahogy én is érzek arról a gyülekezetről melyet Isten az én szolgálatomra bízott. Péter négyszer is használja azt a kifejezést, hogy „szeretteim,” hogy kifejezhesse a gyülekezet iránt érzett csodálatát, szeretetét. Ugyanakkor a figyelmeztetés sem marad el. A 3:1-ben írt első „szeretteim” után Péter arra figyelmezteti az olvasókat, hogy „emlékezzenek”. A 17. versben viszont azt mondja nekünk, hogy „őrizkedjenek.” A „szeretteim” kifejezés azért válik fontossá, mert általa hangsúlyozódik ki Péter aggodalma a szétszórt keresztyén gyülekezet lelki világának állapotáról. Péter sem akarta a gyülekezet pusztulását látni, mert szerette azt és mi is így vagyunk azokkal akiket szeretünk. Péter újra akarta éleszteni azoknak a keresztyéneknek a hitét, akik nehéz körülmények között éltek. Péter igazságos figyelmeztetése, a gyülekezet lelki és morális értékenék megőrzését szorgalmazza, az utolsó részben éri el tetőpontját, 1. Törekedj, hogy Krisztus békességben találjon, minden folt és kifogás nélkül. 2. Krisztus türelmét szabadításként fogd fel. 3. Őrizkedj a törvénytelenek hibáitól, hogy saját biztonságodat el ne veszítsd. 4. Növekedj az Úr Jézus Krisztus kegyelmébe és ismeretébe. Ez a négy pont mely a mi mai egyházainknak is útmutatás. Fordította: Nt. Vásárhelyi József Ravasz László IMÁDSÁG A SZÉTSZÓRTSÁGBAN ÉLŐKÉRT Elibéd járulok, Istenem és orcád előtt megemlékezem azokról a testvéreimről, akik a szétszórtságban élnek. Kevesen vannak és elhagyottak, mint a pásztor nélküli nyáj. Nincs templomuk, ahová a haragszó édes szavára Téged dicsérni begyüljenek, nincs lelkipásztoruk, aki az Igét hirdesse nekik, mind a velőknek a megoszlattatásáig. Nincs, aki a töredelmes szíveket meggyógyítsa, a foglyoknak szabadulást hirdessen, vaknak szemei megnyílását és az Úrnak kedves esztendejét. (Luk. 4:18-19) Tudom, mennyire fenyegeti e testvéreimet a lelki sötétség, a hitbeli közömbösség, bálványimádás, tévelygés és babonaság, ég a lelkem, mikor hallom, amint csúfolják őket: Hol van a te Istened? Könyörgök Hozzád, szánd meg árvaságukat és gyújtsd egybe őket. Biztasd meg őket, Ne félj kicsi nyáj, mert tetszett a te Atyádnak, hogy neked adja az Ő országát! Rendelj számukra bizonyságtevőket, igehirdetőket és alkalmatos módon küldd el hozzájuk a Te drága és örvendetes üzenetedet. Fogadd el áldozataimat és szolgálataimat, amit érettök Neked felajánlok és végy kezedbe eszközül engem is arra, hogy ők is egykor hirdessék hatalmas dolgaidat, ki a sötétségből a Te csodálatos világosságodra hívtad el őket és megcselekedted, hogy akik hajdan nem nép voltak, most a Te néped, akik nem kegyelmezettek voltak, most kegyelmezettek lettek. (I. Pét. 2:10) Hallgasd meg imádságomat. Ámen. * Miért parancsolja Krisztus, hogy Istent így szólítsuk meg: ,, Mi Atyánk”? Azért, hogy mindjárt imádságunk kezdetén felköltse bennünk az Isten iránt való gyermeki félelmet és bizodalmát, aminek a mi imádkozásunk alapjának kell lenni, tudniillik, hogy Isten a Krisztus által Atyánkká lett, és amit Tőle hittel kérünk, sokkal inkább megadja né künk, mint szüléink, akik pedig a földi jókat tőlünk meg nem tagadják. Heidelbergi Káté. / \ Hogyha te nem volnál Kis fiam, azóta: A te apád, ki tudja, tán Híres ember volna?- De ha te nem volnál Kis fiam, azóta: A te apád nagyon, nagyon Boldogtalan volna. Mind a mit csak érzett, Dallá szőtte volna, Ahelyett, hogy éjjel-nappal, Veled játszadozna! Mert nincs a világnak Annyi dicsősége: A mely a te egyetlenegy Csókoddal fölérne! Mikor téged tőlem elraboltak: Minden rosszat reám kiáltottak. Te ha védtél: még haragosabban Édes anyád a leghangosabban! Mikod téged majd a sírba tesznek: Ők zokognak legjobban feletted, Elsiratnak keserves szavakban, Édes anyád a leghangosabban!! \ / \ / Szabolcska Mihály: DALA DICSŐSÉGRŐL Szabolcska Mihály: ÉDES ANYÁD
