Calvin Synod Herald, 2010 (111. évfolyam, 1-12. szám)
2010-11-01 / 11-12. szám
CALVIN SYNOD HF.RAI.D 19 3r Székelykereszturi Molnár Sándor ERDÉLY KARÁCSONYFÁJÁRA Ahol hajdanában, szent karácsonyeste A Jézuskafiát víg gyermekhad leste, Nem gyújtanak gyertyát, szomorúság járja, Sötétség szállott a székelyföldi tájra, Székelytöldi tájra. Sötét kunyhók mélyén gyertyafény se lobban, Hiszen a gazdájuk messze, bujdosóban, Öreg szülék, akik szebb napokat éltek, Nem mesélnek immár Messiásmeséket, Messiásmeséket. S mégis: Székelyföldön az Öröktűz mellett Virrasztó székelyek új csodára lesnek. Messiás meséje szívükbe van zárva S várnak, híven várnak az új Messiásra, Az új Messiásra. Újkor Messiását úgy várják; úgy várják; Isten Ítéletét, új világ csodáját. Hahogy menne, menne rabok megváltója, Ha lenne, ha lenne rabok megváltója, Rabok megváltója. A székely szívekben öröktüzek égnek, ,,Lesz még bíborszíne a zord magyar égnek!” S a szegény, bús nemzet mely most úgy kesereg, Megváltásra virrad, ha indul a sereg, Az új magyar sereg. Székelyek, ez legyen hitünk, gondolatunk, S ha szebb karácsonyra már nem is virradunk, Az eszme megmarad s nem éltünk hiába: Mert a feltámadást népünk tovább várja, Mindig, mindig várja! FÉNYES CSILLAGOK Fényes csillagok az égen, Isten trónja közelében. Oh, ti ki nem alvó lámpák, Világító fánybogárkák, Tanítsatok, tanítsatok, Imádkozni.
