Calvin Synod Herald, 2010 (111. évfolyam, 1-12. szám)
2010-09-01 / 9-10. szám
18 CALVIN SYNOD HERALD Folytatás a 17. oldalról beleszólásuk a dolgokba. A polgároknak vigyázniuk kell, nehogy az idegenek igájában találják magukat. Gruet-t halálra ítélték, és július 26-án ki is végezték. Bár 1550-ben újabb bizonyítékokat találtak a lakásában, melyek alapján újra tárgyalták az ügyét, az ítélet megerősítette az 1547. évit: Isten és az ige káromlása, a tanács és lelkészek fenyegetése, röviden „felségsértés,” amely a halálos ítéletet vonta maga után. Ez a per - a Bolsec és Szervétüggyel együtt - azoknak az eseteknek a körébe tartozik, melyeket összefüggésbe lehet hozni Kálvin nevével. Az azonban bizonyos, hogy Kálvinnak semmi köze nem volt az ügyhöz egészen addig, mígnem 1550-ben egy bizonyos könyvet találtak Gruet lakásában, melyet azután elégettek. Kálvin megítélése szerint Gruet nemcsak a köztársaság létét fenyegette, de a keresztyén vallásra is veszélyt jelentett. Kálvin leveleiből az derül ki, hogy a pert csak távolról kísérte figyelemmel. Az azonban világossá vált, hogy a genfi polgárok jelentős része vegyes érzelmekkel szemléli Kálvin és az Egyháztanács tevékenységét. Az ellenzék Ami Perrin vezetésével szerveződött, aki 1547 szeptemberében visszatért Franciaországból. A francia udvarnak sikerült őt megnyernie - a Habsburg-ellenes koalíció keretei közt, de saját felelősséggel - egy katonai kontingens vezetésére, mely a francia állam költségein Genfben állomásozott volna. Amikor ez napvilágra került, az is kitudódott, hogy Laurens Migret - egy gazdag ff ancia menekült, aki már a harmincas évektől Genfben lakott, és mind a szenátus, mind a lelkészek bizalmát élvezte - titkos kapcsolatban állt a francia királyi udvarral. O is azon fáradozott, hogy Genf szövetségre lépjen Franciaországgal, a császárral szemben, akinek sikerült győzelmet kivívnia a német evangélikus fejedelmek fölött. Genfben a két ügy kapcsán konfliktus bontakozott ki. Ezt csak fokozta Bem bizalmatlansága, mivel ott attól tartottak, Genf és Franciaország kapcsolata veszélyezteti a két városállam szövetségét. 1547 decemberében a Kétszázak Tanácsában véres verekedésre került sor. Kálvin azzal próbálta elsimítani a konfliktust, hogy a harcoló felek közé állt. Ez az esemény mégis csupán közjáték volt a tulajdonképpeni ellentét szempontjából. A pártok között legfontosabb vitatéma ugyanis továbbra is az volt, illetékes-e az egyház az erkölcsi ügyekben hozott büntetések kérdésében. A városi tanács tanbeli kérdésekben érdeke módon még azokban az években is Kálvin mellett állt, amikor pedig Perrin pártja volt többségben. Még büntette is a hivatalos genfi állásponttól eltérő véleményeket. Ebből is látszik, hogy az összeütközések nem elsősorban a doctrina mentén alakultak ki. Kálvin számára ez a két dolog egymástól elválaszthatatlan egységet képviselt, nem úgy „Genf gyermekei” számára. 5. HIERONYMUS BOLSEC Hieronymus Bolsecet azért tartóztatták le 1551 októberében, mert nyilvánosan támadta Kálvin predestináló tanát. Bolsec is Franciaországból jött, orvosként Genf környékén telepedett le. Teológiai érdeklődését mutatja, hogy rendszeresen részt vett a Compagnie des pasteurs nyilvános összejövetelein. Kálvin tanítása lenyűgözte őt, egy kivétellel: a kettős predestináció tanát nem tudta elfogadni. Korábban már beszélgetett Kálvinnal erről a kérdésről, de nem sikerült megnyugtató válaszokat kapni. Az október 16-i lelkészgyűlésen kritizálni kezdte Kálvin felfogását. Először Faréi próbálta őt cáfolni, mivel Kálvin még nem volt ott az összejövetlen. Bolsec azokat a lelkészeket is támadta, akik a kálvini értelmezés mellé álltak.. A reformátor észrevétlenül lépett a teremben, s így tanúja lehetett annak, amint a számára oly fontos tanításának ellene mondanak. Amikor Bolsec befejezte, Kálvin magához ragadta a szót, és a Bibliára és Szent Ágostonra utalva cáfolta Bolsec vádjait, aki azt állította, hogy Kálvin tanítása szerint a bűnnek is Isten az oka. Kálvin viszont azzal vádolta meg Bolsecet, hogy összezavarja a kiválasztás rendjét, amikor azt állítja, hogy a hit előbb van, mint a kiválasztás, s ez által magát a hitet is az ember képességének tartja. Bolsecet a magisztrátus képviselője tartóztatta le, és a lelkészek által összeállított kérdések alapján hallgatta ki. Bolsec nem vonta kétségbe a hatóság vizsgálati jogosultságát. A tanács túlságosan nehéznek találta a kérdés eldöntését, ezért a zürichi, bázeli és berni gyülekezetek tanácsáért folyamodtak. A válaszok nem j elentettek egyöntetű támogatást Kálvin álláspontj a számára. A zürichiek önmérsékletre intettek, Bázel szofista eretneknek titulálta Bolsecet - ami Kálvinnak nem volt elég. A berniek számára érthető volt, hogy Genf nem akar megtűrni egymásnak ellentmondó nézeteket, de arra figyelmeztette a genfieket, hogy a predestinációról szóló tanítás nem „csecsemőknek való anyatej”, hanem felnőttekhez illő kemény eledel, ezért jó, ha ebben a kérdésben inkább csitítják a vitákat. Kálvin barátainak írt leveleiben elpanaszolta a szomszédság szerinte túlzottan engedékeny hozzáállását. A magisztrátus viszont a beérkezett „szakvéleményekben” is talált elegendő alapot arra, hogy Bolsecet hosszú távú száműzetésre ítélje. Bolsec elhagyta a várost, és egy ideig berni felségterületen tartózkodott, mígnem onnan is távoznia kellett. Franciaországba tért vissza, ahol újra csatlakozott a római katolikus egyházhoz. Kálvinról és Bézáról szóló életrajzi könyveiben bőségesen szolgáltat anyagot ahhoz, hogy ezek alapján a genfi reformátorokat hazugság és csalás gyanújával lehessen illetni. A következő congregations alkalmával Kálvin újra részletesen elmagyarázta álláspontját, lelkésztársai pedig korlátlan támogatásukról biztosították. Bolsec ügyében az ítéletet a világi felsőbbség hozta meg, bár hangsúlyozták, hogy a vitás kérdésben nem könnyű dönteniük, s a felhozott érvek közül nyilván kevesebbet értenek, mint maga Bolsec. A tanács mégis a lelkészek véleményére támaszkodott, ezzel elfogadta szaktekintélyüket a teológiai kérdésekben. Bár kifejezetten vallási kérdésről volt szó, az Egyháztanácsa mégsem tárgyalta az ügyet. Bolsec láthatóan a genfi polgári törvények megsértésében bizonyult bűnösnek, ezért hozta meg ítéletét a világi felsőbbség. Folytatjuk Az új, 2009. kiadású Bethlen Almanac még kapható, ára csak 10 dollár Rendelésért kérem hívjanak a 724-331-6575 telefonon vagy e-mailen enitscháubethlen. com Rev. Gábor G. Nitsch
