Calvin Synod Herald, 2009 (110. évfolyam, 1-12. szám)
2009-09-01 / 9-10. szám
CALVIN SYNOD HERALD 11 Velünk az Isten Ballagás a Kolozsvári Református Kollégiumban A Kolozsvári Református Kollégium rendhagyó ballagására került sor június 7-én az iskola Farkas utcai óépületében és a templomban. Rendhagyó, hiszen a végzősöket ebben az évben a legkisebbek is búcsúztatták, a tavaly beindult első osztály kis diákjai. Az utolsó kicsengetést követően a három végzős tizenkettedik osztály énekelve vonult végig a régi épület folyosóin, termein, elbúcsúzva a kisebbektől. Jellemző a kollégiumban uralkodó családias hangulatra, hogy az egyik elsős sírva fakadt, mert tizenkettedikes barátnőjét már nem fogja látni többet a suliban. Az iskolából a diákok átvonultak a szomszédos Farkas utcai temlomba, ahol dr. Székely Árpád igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Nem könnyű tanácsot és útravalót adni a mai ifjaknak, akiket a mai társadalom a verseny szellemében nevel. Nem könnyű bebizonyítani nekik, hogy az örök érvényű értékek minden időben ugyanazok maradnak, hiszen a divat mást diktál, az élet sodrása vad hajszára bíztatja őket a vélt beteljesülés érdekében. Ma bátorság kell ahhoz, hogy egy ifjú keresztyén módon éljen. Ahhoz, hogy becsületes legyen és önfeláldozó. Hogy vállalja öntudatosan az identitását, vállalja a helytállást, a sorsát és a hitét - fogalmazta az igazgató. - Hiszem, hogy mindez könnyebb lenne, ha megtartanátok az ige szavát: hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd O teljesíti (Zsolt 37,5). A Református Pedagógiai Intézet nevében Tónk Mária igazgató köszöntötte a végzősöket, a helyi városi tanács és RMDSZ nevében Somogyi Gyula szólt a jelenlévőkhöz. Őt követte Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki a szülőkhöz szólva kijelentette: jól tették, hogy négy évvel ezelőtt ide Íratták gyermekeiket. Az öregdiákok nevében Kolozsvári József, a 66 éve ballagott véndiák szólt az ünneplőkhöz. Abban az időben - mondta - mások voltak az államhatárok, az egész társadalom és közerkölcs. Mit lehet átadni most nektek, a mai világban, amikor minden utcasarokról veszélyek leselkednek a fiatalokra? - tette fel a kérdést Kolozsvári József. Nemrég ünnepeltük a város református oktatásának 450 éves évfordulóját, ezért büszkén mondhatjuk, hogy a hit és az egyházi iskola örökké ugyanaz. Gyakoroljátok hiteteket, szeressétek iskolátokat, tanáraitokat, maradjatok meg magyarnak és felnőttként támogassátok ti is, elődeitekhez hasonlóan, az ősi alma matert — zárta szavait az öregdiák. Sitta von Eckardstein bárónőnek, az iskola egyik legrégebbi pártfogójának üzenetét Székely Árpád igazgató olvasta fel, majd Székely Örs búcsúzott a végzősöktől all. osztályosok, Varga Eszter kisdiák pedig az elsősök nevében. Az iskola jelképének a Szent Biblia átadásának mozzanatát követően Kerekes Boróka végzős diák beszéde hangzott el, őt követte a ballagok éneke Székely Árpád karnagy vezetésével. Az ünnepséget rövid áhítat zárta, amelyen dr. Pap Géza püspök hirdetett igét Jak 1,17 alapján. Az öröm, hála és köszönet mellett itt az aggodalom is - kezdte igahirdetését a püspök. - Vajon milyen jövőt készített Isten efiatalok számára? Le tudják-e győzni az előttük levő akadályokat? Sikerül-e az érettségi, egyetemi felvételi? Lesz-e később segítőtársuk, munkahelyük? Ebben a helyzetben Jakab apostol szólal meg, és egy ősi hitvalláson keresztül emlékeztet arra, hogy nekünk milyen istenünk van. Egyrészt hatalmas, aki a világosságok atyja, vagyis az égitestek felett is O rendelkezik. így a fiataloknak a jövője is az O kezében van. Másrészt ajándékozó, Tőle jön minden jó, és a rosszat, amely embertársainktól származik, azt is jóvá tudja tenni. Isten elkészítette az ajándékokat arra a jövőre, amelyet O tervez a számotokra - szólt a ballagókhoz Pap Géza. - Ezt kell megvárni és alázattal elfogadni. Harmadrészt pedig változhatatlan Istenünk van. Az egész világmindenség változásban van, de 0 tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Benne nem lehet csalódni, mert O örök és állandó. Vele kell elindulni az útra. Mi különbözteti meg az egyházi iskolát az összes többitől? - kérdezte végül a püspök. - Egyetlen szóval lehet ezt kifejezni: Emmánuel. Itt nemcsak a tudást sajátítják el a diákok, hanem megtanulják azt is, hogy velünk az Isten. Somogyi Botond nj ' b Patakfalvi Anna OKTÓBER 23. A nap melegen süt, Az ég tiszta kékjén Magasba szállnak a madarak: Röpködnek vígan A szabad ég alatt. Kikirics virágzik Lilaszín ruhában Messze virít a Kopár domb tetején. Hirdetni akarja E szép októberi nap: Örüljön mindenki Aki él! Megmozdul a föld is Zúgva hánykolódik Mert így akarja A Seregeknek Ura! Megemlékezz ember — Bármeddig is élsz — Hogy az október jeles volt És az is marad! Magyarok Istene maradj velünk! Szent Lelked erejét add nekünk, Mert megérdemli e nép kegyelmedet, Mert szent hitéhez Méltón viselkedett! _________________________________________________P