Calvin Synod Herald, 2009 (110. évfolyam, 1-12. szám)
2009-09-01 / 9-10. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Kálvin Egyházkerület hivatalos lapja \_________________________ 110-ik évfolyam CALVIN SYNOD 2009. szeptember - október Alapítva 1900-ban _________/ 9 -10. szám Hitünk: kihaló vagy élő? Amikor azután eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és álmélkodva így szóltak: “Honnan veszi ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és miféle csodák ezek, amelyek keze nyomán támadnak? Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgai is? ” És megbotránkoztak benne. Jézus pedig így szólt hozzájuk: “Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a hazájában, a rokonai között és a saját házában.” Nem is tudott itt egyetlen csodát sem tenni, azon kívül, hogy néhány beteget - kezét rájuk téve - meggyógyított. Csodálkozott is hitetlenségükön. (Márk Evangéliuma 6:2-5) Márk evangéliumában található ez az érdekes történet: Jézus haza ment saját népe közé, és kiderült hogy ott, ahol legjobban ismerték őt, nem volt elfogadva se mint próféta, se mint Isten fia. Alig lehet elképzelni, hogy ez megtöténhetett! Jézus, Isten fia, akire még a tisztátalan lélek is ráismert (Márk 1:23-26), nincsen megbecsülve azok között, akik legjobban ismerték! Ilyen furcsa történetek nem könnyen érthetők, mert nehéz elképzelni, hogy pont azok nem fogadják el Jézus szerepét, akik legközelebb voltak hozzá. Márk Evangéliuma egy nagyon fontos esetet őrzött meg nekünk, mert ez egy gyakori emberi fogyatékosság. Akik legjobban, legrégebben ismerik Jézust, gyakran elfelejtik azt a csodálatos hitet és érzést, amit tapasztaltak találkozásuk napjaiban. Szeretete, megváltó ereje, önkéntelen áldozata meghatott minket. Olyan hitünk volt, mint amire Jézus mutatott Máté 18:3-ban, amikor ezt mondta: „Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába esetet, amit fontolóra kell vennünk: „Egy századosnak volt egy szolgája, akit nagyon kedvelt, s aki most beteg volt, és haldoklóit. Amint hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit, és kérte: jöjjön el, és mentse meg a szolgáját. Amikor odaértek Jézushoz, sürgetve kérték: „Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, ő építtette a zsinagógát is nekünk. ” Jézus erre elindult velük. Amikor pedig már nem volt messze a háztól, a százados eléje küldte barátait, és ezt üzente neki:,, Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj. De magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. ” „Szólj csak”! Milyen csodálatos hit mutatkozik itt! A saját népe nem fogadta, nem hitt benne, de az idegen római katonatiszt, nyilvánvalóan nem zsidó, teljes bizalommal és őszinte hittel fordult Jézushoz. O nem örökölte a hitét, nem járt templomba minden héten, nem ismerte mind a törvényeket és szokásokat, de új hitre talált! Meg volt győződve, tudta, hogy Jézus Isten Fia, és amit kér tőle, O meg tudja adni. Ez a „gyermeki hit” amiről Jézus beszélt Máté 18-ban. Nekünk is meg kell újulni hitünkben. Meg kell újra találnunk a „gyermeki hitet.” Ki kell nyissuk lelki szemeinket a csodákra, amelyeket Isten ma is művel körülöttünk minden nap. Újra észre kell vennünk Isten kezét mindennapi életünkben, hittel, bizalommal, ahogyan valamikor gyermek szemekkel láttuk a világot. És ne csak vasárnap gondolkozzunk Istenről, ismerjük fel újra sziveinkkel, elménkkel a nap minden percében ahogy egykor megismertük, és szíveinkbe fogadtuk. Mutassuk meg Istennek, embertársainknak, és a gyülekezetben: a mi hitünk nem kihalóban van, hanem él és erős isteni alapon áll. Ludwig Kálmán Károly, püspök Sajnos, nem lehet mondani hogy ez a hit gyakran mutatkozik ma, minden nap. Annak ellenére hogy már régen tartozunk az egyházhoz és szüléinktől örököltük református hitünket, megtanultuk és éljük hitünket, de hiányzik az a teljes bizalom Jézusban ami szükséges volna hogy csodákat műveljen az életeinkben. Gyakran olyanok vagyunk, mint az emberek Márk 6-ban: nem várunk csodákat az életben, mert őszintén mondva, nem vagyunk meggyőződve, hogy lehetségesek. Ez a fajta hit már nem élő hit - ez már csak kihalóban levő érzelem. De ennek nem szabad bekövetkezni! Lukács 7:2-7 említ egy LELKIPÁSZTOR NÉLKÜLI GYÜLEKEZETEK: • Columbus, Ohio • Dayton, Ohio • Kalamazoo, Michigan • Los Angeles, California Érdeklődő lelkipásztorok vegyék fel a kapcsolatot a püspöki hivatallal. Rt. Rev. Koloman K. Ludwig 7319 Tapper Ave., Hammond, IN 46324 219-931-4321
