Calvin Synod Herald, 2008 (109. évfolyam, 1-10. szám)
2008-05-01 / 5-6. szám
CALVIN SYNOD HERALD 15 Message from our Pastor Manville Reformed Church „ Uram, szeretem házadat, ahol laksz, dicsőséged lakhelyét! ” Zsolt. 26:8 A2007. esztendő új ra sok okot adott Isten magasztalására ebben a kicsi gyülekezetben. Kevesen vagyunk, 42 aktív tag, a felnőttek között. Éppen ezért nagy öröm, amikor a vasárnapi iskolás gyerekek megtöltik a nekik berendezett termet. Kiváltság, hogy a 18 beiratkozott gyermek rendszeresen jár a foglalkozásokra. Minden vasárnap Rev. Peter Maurer hirdeti az igét angolul. A gyerekek többsége részt vesz ezen az alkalmon is. Bevonjuk őket Bibliaolvasásba, harangozásba, vagy a zenekíséret biztosításába. A magyar nyelvű istentiszteleten Kocsis Anikó lelkipásztor szolgál. Amíg a szülők magyarul dicsérik Istent, addig gyermekeik a gyerekfoglalkozáson vesznek részt. Nagyon szép karácsonyi programmal, színdarabbal örvendeztetnek meg minket. Nem felejtik el az apák és anyák napját sem. Húsvétkor és pünkösdkor is készek a szereplésre. Nagy segítség, hogy szükség vagy akadályoztatás esetén van segítségünk. Kathy Donovan korábbi főgondnok, vagy Joyce Butjan jelenlegi főgondnok bármikor készek a bizonyságtételre. A magyar alkalmakon Palágyi Ödön önzetlen segítségére számíthatunk. Mindenféle adminisztráció, a heti bulletin elkészítése és a vasárnapi iskola vezetése Debbie Fedak hűséges szolgálatát dicséri. Segítőinek szolgálata nélkülözhetetlen. Minden héten a templomi friss virágról Palágyi Irén gondoskodik. Magasztaljuk Istent a korfirmandus gyermekeinkért. Cory Britt, Brittany Fedak, Shelby Titus, Botond Veres 2007. május 27-én tett bizonyságot hitéről. Miközben a Heidelbergi Kátét tanulmányoztuk - ők is megírták saját szavaikkal hitvallásukat. Nagyon szép bizonyságtétel volt ez amikor felolvasták a presbitérium előtt. Magasztaljuk Istent hogy, amikor a tavaszi árvíz hullámai újra elborították templomunk alagsorát, (tíz év alatt másodszor), a víz hamar visszavonult, s megtapasztaltuk a közösség összefogó erejét. Újra megsegített minket az Úr! Minden hónap egyik vasárnapja a segítség alkalma. Missziói szolgálatunk Afrikáig ér el. Valerie missziós munkát végez Afrikában, élmény volt személyes beszámolóját hallgatni. Támogatunk hajléktalanokat gondozó intézetet is, vagy Kárpátalján lakó diákokat segítünk az internet hozzáférésében. A Princetonban tanuló diákok most is otthonra találnak a gyülekezetben. Rozgonyi Emőke és Lányi Gábor szolgáltak a magyar közösségben. A templomtető felújítása előttünk álló feladat. Ebben lehet segítségünkre a Talentum programunk. Imádságunk, hogy Urunk töltse meg a szíveket áldott Igéjével és áldja meg gyülekezetünk további életét, munkáját. Kocsis Anikó lelkipásztor Manville, NJ Első Magyar Református Egyház New York, 69.-ik utca Lelkészjelentés 2007 ,,„Azután kinyújtotta kezét az Úr, megérintette a számat és azt mondta nekem az Úr: Én most a szádba adom igéimet! ” (Jer 1,9) Tagadhatatlan, hogy gyakran mást szeretnénk mondani, mint amire rámutat Isten üzenete. Kellemesebb lenne elhallgattatni a lelkiismeretet, az írás által leleplezett társadalom gyarlóságait és az emberi lelkek, mi magunk gyengeségeit. Az igehirdetéssel szemben azonban nem működik a kompromisszum képlete, itt nem lehet kendőzni, szőnyeg alá söpörni, szépítgetni. Ugyanakkor az ige által felfedett valóság fájdalmat is okoz egy adott ponton, de soha nem marad el tőle az evangéliumi vigasztalás, mely megerősít abban a hitünkben, hogy bizakodva tekintsünk a jövendő irányába, hiszen nem magunk vagyunk saját sorsunknak kizárólagos kovácsai, hanem minden érdemtelenségünk ellenére a hatalmas és mindenható Isten szab irányt életünknek. Ezt a lényegi középpontot próbálták célba találni az elmúlt esztendő igehirdetései, több, kevesebb sikerrel. Azért a tényért, hogy szószékra állhattam és volt igehallgató, befogadó gyülekezet, köszönet és dicsőség Istennek! Gyülekzeti életünk súlypontja református tanításainknak megfelelően a vasárnapi istentiszteletben fogalmazódott meg. A közösség az idői korlátok és a térbeli távolságok miatt a hetedik napon teljesítette ki Isten-tiszteletét. Jó tanítási lehetőséget nyújtottak ez alkalommal is a vasárnapi bibliaóráink.Az úrvacsorát kiosztottuk minden megjelölt ünnepi alkalommal, valmint gyülekezeti hagyományainkhoz híven minden hónap első vasárnapján. Áldott alkalmaknak bizonyultak a közösségépítésben és békességteremtésben egyaránt. Ezekre az ünnepi szertartásokra az azt megelőző péntek estéken bűnbánati istentiszteleteken készültünk lélekben. A vasárnapi szeretet vendégségek ismételten jó lehetőséget szolgáltattak a terhek vállalására és a mások iránt érzett önzetlen szeretet kinyilvánítására. Az idős, magányos, beteg gyülekezeti tagok meglátogatása, Isten kegyelmének közvetítése, alkalmakként a beteg-úrvacsora jegyeinek kiosztása, a mozgó igehirdetés lehetőségeit szolgáltatták. Az anyák napi, valamint az apák napján megszervezett ebédeink, szintén az áldozatkészség, a közös tehervállalás jegyeiben születtek, méltó kiegészítésként a lélekbeli megemlékezésekhez. Az elmúlt esztendőben, köszönet érte az Úrnak, két ifjút is sikerült a konfirmáció vizsgáján, bizonyságtételén keresztülvezetni, ma ők is teljes értékű tagjai közösségünknek. Augusztus hónapban sikerült megszervezni, az egy esztendővel azelőtt meghiúsult szabadtéri istentiszteletünket, melyen az igehirdetés, a kapcsolatok ápolása, a terített asztal kapták a főszerepet. Istentől kapott lehetőségnek tekinthetjük azt is, hogy az írott anyag postázása által, a heti rendszereséggel szerkesztett bulletinek és az ünnepi kiadású Új Úton közvetítésével az igehirdetések, vallások anyagok, hírek eljutottak azon testvéreink hajlékába is, akik a távolság, vagy elfoglaltság miatt nem tudtak rendszeresen eljönni alkalmainkra. Gyülekezeten túl mutató alkalmaink is voltak, így a tavasszal megtartott közös lelkészértekezlet, az október utolsó vasárnapján megrendezett lelkészek reformációja, melyen gyülekezetünk is részt vállalt. A március 15-i Szabadságharc megemlékezése, a
