Calvin Synod Herald, 2006 (107. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
CALVIN SYNOD HERALD 17 Springdale Magyar Református Egyház Beszámoló lelkipásztor: Rev. Dr. Posta József Főgondnok: Paul Henry A Springdale-i Magyar Református Egyházközség alapítása 1904-ben történt. A Chestwicki bányaszerencsétlenség tragikus eseményére nyúlik vissza. Már 1909-ben a gyülekezet a saját templomában dicsérhette az Urat. A mostani szép templom valamint a társadalmi termek 1967-től a William Penn segély egylet tulajdonából kerültek az egyház gondozásába és tulajdonába. Azóta is igen megcsappant lélekszámmal is a templomot és ahhoz tartozó termeket, a lelkészi lakrészét igyekeznek karban tartani és késszé tenni az Istentiszteletek megtartására. Mint minden gyülekezetei, úgy a Springdale-i egyházközséget is az évek hosszú során sok megpróbáltatás érte. Régi, elkorosodott hűséges egyháztagok egyenként az örök hazába távoztak, a fiatalok jobb munka lehetőség végett elköltöztek, s így a lélekszám ma már igen kevés, akik hűségesen ragaszkodnak atyáik templomához. A nagy gond, mi legyen a sorsa, meddig lehet anyagilag az épület tömböt az egyre növekvő költségek ellenében is megtartani a gyülekezet tulajdonába. Megnyugtató választ emberileg nem tudunk adni. Az Úr gondviselésében bízva és remélve hisszük, hogy ennek a kicsi nyájnak nem csak múltja, de talán jövője is lehetsége. Éveken át szolgáltam ezt a gyülekezetei, majd lelkipásztor szolga társam, Molnár Levente vette át tőlem e szolgálatot. A múlt esztendő szeptemberétől újra az én gondomra van a gyülekezet bízva. Minden vasárnap délután 1 órai kezdettel tartunk csak angol nyelvű Istentiszteletet, mivel hamarább nem tudok hozzájuk eljutni. Az Úr szent jegyeit az egyház régen bevett szokása szerint 7 alkalommal templomunkban kiszolgtatjuk. Természetesen betegeinkhez is eljuttatjuk. Gyengélkedő idős betegeinkkel szüntelenül törődünk. Az elmúlt 2005. esztendőben három hűséges egyháztagot szólított haza az Úr. Az esztendő folyamán keresztelés, esketés a gyülekezetben nem történt. Május hónapban egy önkéntes csoport a William Penn és az Amerikai Magyar Református Egyesület részéről szorgos munkával a templom környékét megtisztította. Szüntelen imádkozunk, hogy az Úr tartsa meg a kicsiny nyáját, s adjon erőt a szolgálat folytatásához. Posta József beszámoló lelkipásztor hozzatok üzemanyagot!” Cserkészeink három korosztály pályán tudásukat és leleményeségüket mutatták be, közben ÁVH-sok és Munkásőrség igazoltatásai és zaklatása között üzemanyagot is gyűjtöttek Maiéter részére. Vacsora után a diákokat menekülésre szólították fel a vezetők, mert a szabadságharcot az orosz beavatkozáson keresztül leverték. A Fillmorei nagyrét középen a szökő diákok útját egy orosz tank és egy ÁVH-s csoport állta el. Szerencsére ekkor egy helyi szabadságharcos csoport megtámadta a tankot, felrobbantotta és ez alatt már beállott esti homályban a diákok átszöktek Ausztriába. Ott a Vörös Kereszt teával és keksszel várta a menekülteket. Szomorú hangulatban tábortűz körül hallgaták Illyés és Márai verseit amelyek a szabadságharc alkalmával íródtak. Csöndben elvonulva nyugovóra tértek a hazájukból elmenekült egyetemisták. Vasárnap reggel napsütéses időben misét hallgatott az összegyűlt cserkészsereg Cabafi Csaba jezsuita atya jóvoltából. A zászlólevonást és díjkiosztást már idegenben, Ausztriában élték át a résztvevők. Amikor az egyik főszervező azt mondta, hogy most kisorsoljuk, hogy ki hova fog kivándorolni: Ausztráliába, Dél Amerikába vagy Észak Amerikába, a fiatalabb cserkészek hirtelen megriadtan néztek vezetőjükre. Nem ártott egy picikét a bizonytalanság érzelmeit felvillantani cserkészeink előtt. De a végén mindenki oda ment vissza haza, ahonnan jött. A záró zászlólevonás alkalmával a KMCSSZ vezetősége külön kiemelte a szabadságharc világraszóló hírét, történelmi hatását és jelentőségét a szovjet birodalom hanyatlásában és Magyarországnak, ennek is köszönhető, mai szabadságát, önrendelkezését. A kedves olvasó most talán csóválja a fejét: ez biztosan mind csak mese! Az igazság az, hogy 36 óra hosszat északnyugat New York államban lélekben újra 1956-ban Budapesten jártunk. Cserkészeink átélték szüleik, nagyszüleik életreszóló történelmi pillanatait. Részlet Dr. Ravasz László HAZAFELÉ... Elmélkedések és Imádságok c. könyvéből Méltó készület És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen mennyegzői ruhád? Máté 22:12 Elviselhetetlen a gondolat, hogy méltatlanul járulok a Szent asztalhoz. Micsoda szégyenítő és fold alá süllyesztő érzés, ha a királyi gazda megszólítana: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen mennyegzői ruhád? Azért lelkem összeszedem és készülök. Tudom, hogy ami velem most fog történni, árnyékos földi képe az utolsó ítéletnek. Megszámláltatom és megmérettetem. Jaj, könnyűnek ne találtassam! Most még van időm, jertek drága percek, hadd éljek veletek és készítsem magam a nagy vendégségre. A méltó készület első feltétele a hit. Előttem áll, szinte megtestesülve, Isten kegyelme. A kenyér és bor Krisztus háláját ábrázolják, Krisztus a testté lett Isten, Isten a nagy, örök Kegyelem. Mindez azonban akkor válik reám valósággá, ha hit van bennem. A napnál tízszerte nagyobb világítótest tündökölhet felettem: ha szememben kihalt a fényivó hártya, vak sötétségben támolyognék. Minden emberi mértéknél nagyobb, tündöklőbb és valóságosabb az a kegyelem, amely az Úri szent vacsorában előttem sugárzik, de ha hitem nincs, vak éjszakában járok. Elfogadom-e tehát hitemmel azt, hogy Jézsus Krisztus Istennek a Fia, kijött, hogy megváltsa az elesett embert? Elfogadom-e hogy az O halála egyszeri és tökéletes áldozat mindnyájunk bűnéért és hogy az O érdeme elégséges minden hívőnek üdvösségére? Hiszem, hogy O maga szerzetté az Úri szent vacsorát azért, hogy folytatás a 18. oldalon
