Calvin Synod Herald, 2005 (106. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
CALV IN SYNOD HERALD 15 Eperjes Károly magyar színész látogatott Clevelandba Eperjes Károly, híres magyar színész május 26-án tartott nagysikerű előadást a Nyugat Oldali Magyar Református Templomban. Előadása magában foglalt verseket Ady Endrétől, Babits Mihálytól, József Attilától és Pilinszky Jánostól. Itt tartózkodásának néhány megörökített mozzanata. Családjával együtt nagyszerűen érezte itt magát. Eperjes Károly és felesége Rév. Kelemen Zoltán és Gabriellával A Walton Hill-i Első Magyar Református Templomban szem és a világ, a termőfa s a virág: Tőled nyerik életüket, Te tartod fenn mind ezeket, mi is Te benned élünk, mindent Tőled remélünk. 3. Aki mint vet, csak úgy arat: A munkás ér vidám nyarat, de aki csak vesztegel, jutalmat nem érdemel, segélj, Uram, a munkára! Vezess éltünk főcéljára! Hogy amíg itt nappal van. Járjunk el a munkában! 4. Mint elkészült föld a magot: úgy szívünk az igazságot teremje meg bővében itt, az erény földjében! Hogy majd a nagy aratásban legyen részünk az áldásban: Ahogy éltünk e testben s fáradtunk a vetésben! DR. RAVASZ LÁSZLÓ HAZAFELÉ... Elmélkedések és imádságok c. könyvből részlet HOGYAN IMÁDKOZZUNK? Gram, megvizsgáltál engem és ismersz. Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt, Uram! Elől és hátul körülzártál engem és fölöttem tartod kezedet. ” Zsoltár 139: 1-5 Az imádkozás legfőbb kelléke: ne feledd, hogy Isten az, akihez imádkozol, az a felséges és örökkévaló Isten, aki teremtett téged, Akit azért imádhatsz, mert O kijelenti magát, Aki nem függ tőled és nem alkalmazkodik hozzád, akinek te, minden világegyetemeddel együtt nem vagy még egy buborék sem, de Aki mégis önmagáért, neve dicsőségéért lát, szán és szeret téged. Azért alázatosan borulj le a földig, nem egy nagy úrral alkudozol, nem olyan valaki O, akit félre lehet vezetni, ki lehet fárasztani, meg lehet győzni, joggal, érdemmel valamire rá lehet bírni: olyan Isten O, Akit csak az imádhat, aki engedelmeskedik Neki. A másik meggondolásod ez legyen: Istennel Igéje alapján társalkodhatsz. Mindaz amitIstennekedmond,csakazOkijelentése által juthat el hozzád. Mindaz, amit te mondhatsz Neki, csak az, amit Igéjében O engedett és tárt eléd. O teremtette azt a nyelvet, amelynek parányi részét te megtanultad, hogy Vele beszélhess, O formálta azokat a gondolatokat, amelyeket e nyelvben O neked üzen és te visszafelelhetsz neki. Ő szerelte fel lelkednek azokat a húrjait, amelyek megrezdülnek az O lehelletére. érzéseidet is O ébresztette, mint ahogy a napfény megtörik a harmat színtelen vízcseppjében. Ezért helyesen akkor imádkozunk, ha bőségesen olvassuk a Szentírást, ha hallgatjuk és meghallgatjuk az Igében a nagy imádkozok szavát, ha arról beszélünk, amit a kijelentés közöl velünk, egyszóval arra felelünk, amit Isten kérdez és úgy felelünk, ahogy O adja ajkunkra, főképpen a nagy imádkozok és szent zsoltáréneklők avulhatatlan ömledezéseiben. Hol és mikor imádkozzunk? Állandóan és mindenütt, de mégis úgy, hogy az imádság a lélek szombatja legyen, kiváltság és felmagasztosultság. Ne legyen gépies, hétköznapi, unt és megszokott, legyen benne valami édes emléke az első szerelemnek, szent komolysága az utolsó találkozásnak, boldog kivétele az elragadottságnak, fénye és árama a csodáknak, csendje és békéje a mennynek. Imádkozzunk a gyülekezetben együtt a lelkipásztorral, imádkozzunk családi istentiszteleteken házunknépével, imádkozzunk titkos kamránkban, naponkénti csendes óránkban, mikor egészen egyedül vagyunk, mint Illés a Hóreb-hegyi barlangban. Imádkozzunk egész lényünkkel: ne csak a képzeletünk lebegjen, ne csak a gondolatunk viliódzzék: hajtsuk meg fejünket, térdünket, ha senki sem lát, boruljunk arcra. Az imádság egy nagy birkózás is, amilyet Jákob vívott a Jabbók vízénél. Imádkozzunk teljes őszinteséggel és magunk átadásával, (Folytatás a 16. oldalon)
