Calvin Synod Herald, 2004 (105. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9-10. szám
14 CALVIN SYNOD HERAKD Bizony, sokszor meg is mosolyogtuk, hogy megint meg kell védeni az Egyházkerületet, és hogy történelmi időket élünk..., s valóban, meg kellett menteni az Egyházkerületet, és életünk minden pillanata valóban történelmi idő,,, Adjon Isten még soksok ilyen Szabó Istvánt Egyházkerületünknek... Egyházkormányzó. Dr. Szabó István a legrégibb, az első magyar református gyülekezet lelkipásztora volt Amerikában. Egyháza gondja mellett Egyházkerületünk négy alkalommal elnökévé-püspökké választotta. Ez a legmagasabb egyházi tisztség. A magyar Református Egyház püspükei sorába iktatta, akit így is tisztelünk, s akiről a történetírás így fog megemlékezni. Dr. Szabó Istvánt Egyházkerületünk örökös tiszteletbeli püspökének tartotta meg. Templomépítő. Az ünnepelt nagyságát minden élő szónál hívebben hirdeti építői mivolta és csodálatos alkotása a Nagytemplom. Épült már ennek az egyháznak temploma, három is. Már megvetették lábukat a hegyen, megépült az új kistemplom, a díszterem. Az egyház népe szívében még ott zsongott egy nagy álom: az új templom. Jött az új erő, az új Józsué, aki bevezette népét az ígéret templomába. Az egész egyház népe imádkozott, pénzt gyűjtött és adakozott, Szabó István vezette a tervezést. A falak emelkedtek már, készültek a kőrózsás ablakok, csak a torony, a torony rajza nem illett még bele Szabó István elképzelésébe. Végre a tizenharmadik rajz is elkészült, melyet csodálatosan szépen faragtak kőbe a hívek boldogságára, Szabó István megelégedésére és Isten dicsőségére. Ez a csodálatosan szép templom és torony a ti segítségetekkel Dr. Szabó István alkotása! Legyen érte hála az örökkévaló Istennek! Hogy milyen szép és csodálatos volt a templomszentelés, csak ti tudnátok elmondani. 1949-ben a templomszentelésen Ohio Állam kormányzója Gov. Frank Laushe is részt vett, kb. négyezren voltak jelen. A templom azóta Nemzeti Történelmi Emlék. Lelkipásztor. Nem úgy, ahogy ő azt egykor elképzelte, hanem ahogy az Isten elrendelte. Bizonyára ő is egy csendes, falusi, vagy nagyvárosi parókiáról álmodozott, valahol a Tisza partján... Az Örökkévaló Isten kihozta őt is atyái földjéről, hogy pásztorolja az Ő elszéledt nyáját... így lett már diákkorában Middletown, Ohioban és Daisytown, Pennsylvaniában lelkész, majd Toledóban és végül Clevelandban. Igaz, ez is nagy parókia és nagy mező... Nagy a város is... De úgy vagyunk, és egyre inkább, amint a nóta mondja: ezer között csak egy szál van... A tömbmagyarság felbomlott, és egyre bomlik... Nagyon oldott kéve lettünk... Már a második, sőt a harmadik diaszpóra sorsot éljük... Oldott kéve életünkre jellemző Millet francia festő Kalászszedők festménye. A tarlón sok az elszórt kalász, és a nap már a horizontot éri... Ötven évvel ezelőtt ennek a pásztornak a bojtára voltam. Maga maradt a mezőn, s azóta is egyedül végezte szolgálatát... Azóta még nagyobb lett a mező, de kevesebb rajta a kalász. Az élet tarlóján nagy szomorúság is érte..., hűséges hitvese, Újlaki Magit, hazatért az Atya hívására..., de legyen áldott az Úr, hogy visszasütött a nap Barbey M. Violet képében, s reáragyog annak aranysugara: Palika... Házigazda. Dr. Szabó István hazai mértékkel mérve is főúri házigazda. Otthon, bizonyára a Felsőház tagja lett volna. Híre, tudása, előkelők barátsága mellett kedves, közvetlen, páratlan vendéglátó házigazda. Odahaza sok helyen leszerelték a kocsi kerekét, hogy a vendég el ne menjen, ő így szereli le, nem kerekeinket, hanem a szárnyainkat... Ha eljössz meglátogatni, itt maradsz. Nemcsak terített asztal vár, hanem áldottlelkű háziaszszony és házigazda. Szíves, baráti szó, jótanács, sebet gyógyító, balzsamos szavak... Életünk ütött-kopott, csorba poharába szerető, baráti szívének drága tartalma csordul... Kinek lenne kedve elmenni...? - Ne menjetek még el, hiszen olyan ritkán látjuk egymást... Barát. Amikor folytatni akartam írásomat, piros ceruza került kezembe, mintha ezt a szót: barát, piros betűkkel kellene írni. Igaz is, mert ebből a fajta emberből kevés van, és talán még kevesebb, mint gondolná az ember... Ha közel van, jó, ha meszsze van, nagy baj... A Biblia ezt írja róla: Mindenkor szeret az igaz barát... És tudjuk, ilyen is van! S hogy kevés van belőle, annál értékesebb..., mint az igazgyöngy, a fekete gyémánt és a hasadásnélküli opál... Ilyen barát volt Szabó István, amióta megismertem. Mondtam is neki egyszer: nem vagyunk sem komák, sem sógorok, tehát minden alap megvan arra, hogy jóban lehessünk és barátok legyünk. Mások más szavakkal, de minden barátja ezt mondhatná el Felőle. Isten áldja és tartsa meg az igaz barátot. Isten szolgája. Szabó István mindenek előtt és fölött Isten szolgája, Isten gyermeke volt. Életét Isten szemszögéből nézte és aszerint élte. Tudta: Istené a dicsőség... Ő az Örökkévaló Király, a Jézus Krisztusban szerető Édesatyának gyermeke volt, és Neki szolgált, országát építette, Igéjét hirdette. Családját és gyermekeit az Ige követésére buzdította, égbe menekvő életet élt... Szolgálatában és öregedő korában egyaránt mellette állt hűséges hitvese - Violája... Sosem egyedül, ketten mentek át a háborgó tengeren az örökkévalóság felé... Hálát adunk Istennek, hogy segítőtársat adott mellé, különösen a szaporodó évek sorában, aki szeretettel állt mellette és szárnyat adott lelkének. * Hálát adunk Mennyei Atyánknak Szabó Istvánért, a nagy egyházi fejedelemért... Az Ige mondja: „Nem tudjátok-é, hogy nagy fejedelem esett ma el...? (2 Sám. 3:38b) és „Oda van a mi szívünknek öröme, gyászra fordult a mi körtáncunk... Elesett a mi fejünknek koronája... ” (Jer. Sir. 5:14-15) * Azt hiszitek, hogy mondanivalóm végére jutottam...? Pedig de sok minden van még, amit el kellene mondanom. Ne gondoljátok, hogy Szabó Istvánról pár perc alatt el lehet mondani, le lehet írni mindent. Sem piramist, sem katedrálist egyetlen ember nem tud építeni. E clevelandi kolosszus-nak csak egy néhány jellemző vonását rajzoltam meg, aki 60 éve munkálkodott köztetek, veletek és értetek... Az egyszeri szobrász művét csodálva megkérdezték tőle, hogy tudta kifaragni ezt a csodálatosan szép szobrot, mire ezt felelte: Térden állva..., Imádkozva... Tudta, amit az Úr Jézus mondott: Aki köztetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok (Máté 20: 26- 27), és aki megtalálja az ö életét, elveszti az, és aki elveszti az ő életét énérettem, megtalálja azt... (Máté 10:39). Főtiszteletü Dr. Szabó István földi szolgálata végeztével preregnációjából visszatért az Örök Hazába a Minden Kegyelemnek Adójához. Kérjük Könyörülő Atyánkat, Szent Fia vére hullása érdeméért fogadja Magához hazatérő gyermekét, és adja meg neki agyőze-
