Calvin Synod Herald, 2004 (105. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11-12. szám
CALVIN SYNOD HERALD 15 egy süketnek nem lehet, de szeretni egy süketet is lehet, és az igazi szeretet mindig Istenről beszél, mert az „Isten szeretet”. Azóta rájöttem, hogy az „egészségeseknek és értelmeseknek” is csak ezen a nyelven, a cselekvő, gondoskodó szeretet nyelvén lehet továbbadni az Úr ismeretét. Ez - ez a gondoskodó szeretet - az ember hivatása a földön. „Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!” - Vajon hogyan tanúskodnak majd a bennünket körülvevő élőlények Krisztus visszajövetelekor a mi uralkodásunkról. Megérezték, megtudták belőle, hogy az Isten szeretet? Vajon a kutyánk, a macskánk, akik felé hivatottak vagyunk megjeleníteni Isten szeretetét, megtudták-e tőlünk, hogy jó az Úr. Vajon idős szüléink, akik iránt még sokkalta nagyobb a felelősségünk, megérezték-e közelünkben, hogy az Isten szeretet? Vajon gyermekeink, akiken kezdetben „uralkodnunk” kell, mert gondoskodásunkra szorulnak, vajon ők érzik-e már Isten szeretetét? Vajon megkapnánk-e legalább az alapfokot Isten nyelvvizsgáján?... Egy nyelvet az embernek élete végéig is tanulnia, gyakorolnia kell, ha valóban perfekt akar lenni belőle. így van ez Isten elfelejtett nyelvével, a szeretettel is. Ahhoz, hogy e nyelven evangéliumot tudjunk hirdetni a környezetünknek, egy életen át gyakorolni, szeretni kell. „Szeretteim, szeressük egym,ást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az az Istentől született, és ismeri az Istent, aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet.” (1. Jn. 4:7-8) Lenkey István református lelkész (Paks) A NAGY ÖRÖM Hamarosan itt lesz az amerikai ünnepi időszak, amikor először a hálaadást, majd a karácsonyt fogjuk ünnepelni. Ezek a napok emlékeztetnek minket arra hogy csak az Úr kegyelméből élvezhetjük azokat az áldásokat, amelyeket mi természetesnek veszünk a mindennapi életben. Majdnem 400 éve, hogy Massachusetts államban hálát adtak a Mayflower utasai, akiknek csak egyharmada maradt meg az első tél után. Istennek adtak hálát, hogy megtartotta őket, és hogy új életet kezdhettek ezen a világrészen. A magyar elődeink, akik több mint száz éve itt alapítottak református közösségeket, hasonló körülmények miatt vándoroltak erre a földrészre - lehetőséget kerestek egy új életre maguknak és utódaiknak. Sajnos, a Hálaadás Nap ünnepség elvesztette értelmét és fontosságát, nem csak az amerikaiknak, de a mi népünk számára is. Milyen gyönyörű lenne, ha minden templomban a Hálaadás Nap ünnepség megemlékezne Isten kegyelméről, amely lehetővé tette hogy már több mind száz éve itt is dicsérhetjük az O nevét a mi anyanyelvűnkön, hogy olyan lehetőségekkel élünk, amelyeket őseink nem is képzelhettek volna. Milyen szép lenne, ha nem a pulyka, hanem a hálaadás lenne megemlékezve! Amikor az olvasók ezeket a sorokat elolvassák, az üzletek már több mind egy hónapja készülődnek a karácsonyi vásárlási időszakra. Mintha nem Krisztus születését ünnepelnénk, hanem egy idegen szokást amitől nem tudunk menekülni. Sajnos, gyermekeink és unokáink emiatt nem tapasztalhatják azt az örömet, amivel mi vártuk Jézus születését gyermekkorunkban. Angyalok díszítették a karácsonyfát, és Jézuska hozta az ajándékokat. Milyen örömmel vártuk ezt a napot! Istentiszteletünk hangsúlyozta Isten szeretetét és Jézus Krisztus megváltó szerepét életünkben. Szent Miklós (vagy Mikulás) eltörlése és Santa Claus teremtése egy lépéssel eltörölte a hagyományos szent szerepét a történelemben (Saint Nicholas-ból Santa Claus), és ugyanakkor Jézust is kihelyezték az ünnepségből. Nem valószínű, hogy a társadalmat meg tudnánk változtatni, de a saját otthonunkban megváltoztathatjuk a hangsúlyt. Mikulás napján, vezessük újra be a kis ajándékokat, és a gyermekeink és unokáink érdeklődni fognak az ajándékok iránt. Meg lesz a lehetőség hogy tanuljanak Mikulásról, ki is volt ez az ember és miért emlékezünk rá. Majd amikor karácsonykor együtt van a család, vezessük ismét be a régi szokást: hogy az ajándékok kiosztása előtt imádkozunk, énekeljünk egy karácsonyi éneket, és egy fiatal családtag olvassa el Lukács Evangéliumának második részéből az első húsz verset, amely ezekel a szavakal végződik: “Ne féljetek, mert ime, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz. Üdvözítő született ma néktek, aki az Úr Krisztus, Dávid városában.” Karácsony újra öröm hír lesz mindnyájunknak. Ludwig Kálmán Károly, püspök Az Első Magyar Református Templom — Cleveland, Ohio Dr. Szabó István alkotása. Templomszentelés 1949-ben volt Ma Nemzeti Történelmi Emlék.
