Calvin Synod Herald, 2003 (104. évfolyam, 3-12. szám)
2003-03-01 / 3-4. szám
14 CALVIN SYNOD HERALD Bölcsnek hívtok -és nem követtek engem. Hatalmasnak neveztek - és nem kértek engem. Irgalmasnak hívtok és nem bíztok bennem. Igazságosnak neveztek - és nem féltek tőlem... ...Ha egyszer örökre elvesztek - ne okoljatok engem! (A lübecki Krisztus szobor felirata) mint a tűzből kiragadott üszkös fadarab...” (Ám 4,11) Égő világtüzekből való kimentésem eseményei- csillámok egy emberélet margójáról - dr. Szabó István, szerkesztő em. írása A mi dr. Vitéz Ferencünk szerkesztősége idején egyik lapszámunkban Amos prófétát idézve az én életemet „égő-tűzből kiragadott üszök”-nek nevezte. Igazat mondott! Istenünk predestiános végzése szerint „égő-tűzből kiragadott üszők” lettem! Nem is csak egy ízben. Látásom szerint három Ízben is mindmáig. Mindháromszor szemmel látható bizonyossággal, szinte csodával határos történés volt életem útján. 1./ Budapest 1941. március 8. - Dr. Ravasz László magához hivatott püspöki irodájába. „Pista fiam - mondotta - egy esztendős egyház-missziós útra Amerikába kell menned!” - Fülemnek sem hittem, menni se akartam. Pont akkor választattam meg Ungvárra lelkipásztornak budapesti vallás tanárságomból. (Ungvár akkor tért vissza Magyarországhoz, - sajnos csak egy időre.) „Ungvárral én elintézem egy évi szabadságodat, fizetésedet küldeni fogják” mondotta a nagy püspök. „Választásod nincs! - tette hozzá - téged személyesen kérnek!” Megmutatta a meghívólevelet a három egyesülni kívánó amerikai-magyar református egyháztest vezetőinek aláírásával, kik amerikai, négy évre terjedő tanulmányi utániból jól ismertek. Rájöttem, hogy mennem kell. Az akkoriban örökösen változó háborús körülmények miatt utamat a Csendes-óceánon keresztül maga a püspök tervezte meg és intézte el a követségeken keresztül. Időközben Ravasz László püspök közölte velem, hogy dr. gróf Teleki Pál, hazánk miniszterelnöke, búcsúkézfogással kíván utamra áldást kérni Istenünktől. A kitűzött időpont április 2., délután 4 óra volt a miniszterelnöki palotában. Közben váratlanul túlnagyot lendült a történelem pendulluma! Megjelenvén az időpontban 3 órán át szorongó várakozásban ültem az előszobában. Végül dr. Incze Gábor titkár felmérhetetlen izgalommal közölte velem, hogy a kézfogás elmarad. Másnap hajnalán Hitler pisztolyos látogatója után holtan találták meg a nagy miniszterelnököt a Palota kertben!!! Gróf Teleki Pál nem hagyta jóvá Hitler követelését, hogy a német seregek átvonuljanak a Dunántúlon Jugoszlávia megtámadására a meg-nem-támadási egyezményre hivatkozva, mely a két ország között érvényben volt. Hitler seregei átvonultak Magyarországon és ostrom alá vették Jugoszláviát. 1941. április 14. dr. Soós Géza, a „Soli Deo Gloria” nagy elnöke autóján kihajtott engem a Ferihegyi repülőtérre és felültetett a Sophiába induló repülőgépre. Kiderült, hogy az volt az utolsó gép, mely Szabad-Magyarországot el tudta hagyni. Utána minden lángokba borult. - így lettem első ízben „Égő tűzből kiragadott üszők.” Az oroszok támadása korszakában budapesti Dunaparti kondominium lakásomat, amit egy évre unokahugom gondozására bíztam - a bombázók a levegőbe röpítették minden javaimmal együtt. (Ha otthon maradtam volna, valószínűség szerint jómagát is a levegőbe röpítettek volna.) 2. / 1941. máius hó vége. Baghdad (Iraa-i) incidensem. A földgolyó körüli utam a mindennapi újabb szörnyűséges események miatt hihetetlen módon 55 napra nyúlt ki, soha nem remélt formában. Mindennap újabb tüzes események és gyötrelmes megpróbáltatások. Mivel utam Baghdadon átvezetett, naív elgondolással ottani tartózkodásomat öt napra terveztem a környékbeli történelmi nevezetességek meglátogatása reményében. Szállodai tartózkodásom második napján szobámba jött egy arabus portás fiú, aki véletlenül protestáns-keresztyén volt, és aki tudta, hogy lelkész vagyok. Felmérhetetlen izgalommal közölte velem, hogy a következő napon lázadás tör ki Baghdad városában és az arabus felkelők minden angolt lemészárolnak. Követelte, hogy éjfél előtt hagyjam el avárost, mert a felkelők minden fehért angolnak tartanak és megölnek. Kényszerűen felcsomagolt engem és valósággal erőszakkal kivitt az állomásra és rátett az utolsó vonatra Basra irányába. Életem megmentő angyalának bizonyult ez a keresztségszentségében részesült arabus ifjú. Másnap valósággal bekövetkezett a lemészárlás Baghdad utcáin, amit saját szemeimmel láthattam Basra kikötőjében a TV hullámain. „Égő tűzből kiragadott üszők” lettem újra! Érthetően Baghdad, Iraq, és az ottani naponkénti lezajló események borzalmai valamiképpen többet jelentenek nékem mint másnak. „Sósabbak itt a könnyek! A fájdalmak is mások!” (Ady) Személyes élmények nyomában. 3. / Toledoi papságom alatti kimentésem. Az 1941. december 6.-i „Pearl Harbor”-i támadás a legszörnyűségesebb emberölést borította világunkra. A II. Világháború kitörése akaratom ellenére „ellenséges állampolgárrá” tett engemet! Itt rekedtem! Püspököm tanácsára itt maradtam. Megházasodtam, de az nem tett állampolgárrá. Polgárosodásom a háború huzama alatt történt. Behívtak Washingtonba Kormány-Bizottság elé. Megdögönyöztek! Megkaptam a polgárságomat! A Hadsereg tábornoki tagja mondotta: „Lelkész lévén hadmentességet élvez! De ha szükség lenne, hajlandó volna-e katonai papságot elvállalni?” Igent mondtam. Jött a másik kérdés: „Melyik katonai nemben?” „Tengerészeiben” volt a válaszom. (Magyarországnak nem volt tengerészetek Mi az, ami történt? Behívtak! Jelentkezés San Franciscóban Csendes-óceáni szolgálatra. Kis családom és Toledo-i egyház-
