Calvin Synod Herald, 2002 (103. évfolyam, 1-10. szám)
2002-03-01 / 3-4. szám
10 CALVIN SYNOD HERALD Krisztus feltámadt! Ez a legnagyobb örömhírünk és vigasztalásunk. Húsvétkor különösképp tegyünk félre minden gondot és problémát, és ünnepeljünk, örvendezzünk felszabadultan. Gondoljunk az emmauszi tanítványok történetére, akik csalódottan, szomorúan bandukoltak az úton, amikor a Feltámadt Krisztus hozzájuk szegődött, megmagyarázta nekik, hogy Krisztusnak szenvednie és meghalnia kellett. Majd betért házukba és felismerték Őt, a Feltámadott Krisztust! Sokszor vagyunk mi is elkeseredettek, s járjuk az életünk útját szomorúan és csalódottan mint az emmauszi tanítványok. De íme mellénk csatlakozik Krisztus, a Feltámadott Krisztus, aki most is bátorít, erősít és biztat téged:- hogy a nagypéntekre húsvét következik,- hogy Ő bár nem veszi el a szenvedést, de erőt ad annak elviselésére- hogy ha egyedül nem is sikerül élni és győzni, de Vele igen. Feltámadunk! Ezekkel a gondolatokkal kívánok a kedves Olvasóinknak reményteljes, boldog Húsvéti Ünnepeket! Testvéri szerettettél, Rév. Géczy „Ülvén húsvét ünnepeket... ” A húsvét neve és története Magyarul az ünnep neve a negyven napos nagyböjt utáni húsevésre, „hús-vételre” vonatkozik. A német Ostern és az angol Easter szó eredete még vitatott. Némelyek szerint az ófelnémet Eostarun = hajnal szóból származik, mások, mint például Beda angol szerzetestudós szerint Ostara angol tavaszistennő neve az Easter szó gyökere. Oroszul a húsvét: „vernoje voszkreszenye, ” aminek szószerinti jelentése, „valóságos feltámadás”igazi hitvallás. Franciául a húsvét„paques”, ami az újszövetségi paszkha, illetve az ószövetségi peszah szóra megy vissza. Történelmileg a húsvét az ószövetségi páska ünnepben vannak. Több írásmagyarázó úgy véli, hogy a Péter elfogása történetében szereplő „kovásztalan kenyerek napjai” (Ap- Csel. 12, 3-5), utalás az őskeresztyén páska ünnepre. Kr. u. 325-ben, a niceai zsinaton határoztak arról, hogy a húsvétot mindig az első tavaszi holdtöltét követő vasárnapon kell ünnepelni. így a húsvét legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én lehet. Elmondhatjuk, hogy a húsvét volt az első hivatalos keresztyén ünnep, s e körül kristályosodott ki az egyházi év. E folyamat kezdődött először a „szent háromnap”-pal, nagycsütörtök estétől húsvét vasárnap estéig, ez kibővült a nagyhétre, élén a virágvasárnappal. A következő mozzanat volt a húsvét nyolcada, a húsvét után hét kiemelése; majd egyfelől a negyvennapos nagybőjti előkészület, másfelől a húsvéti öröm negyvennapos ünneplése, áldozócsütörtökig. A református húsvét lényege a Feltámadott Krisztus megtapasztalása, aki - ma is, mint az emmausi tanítványok esetében - Igéjében és a sákramentumban, a hangtestű és a látható Igében közli magát és ajándékait: a bűnbocsánatot, az örök élet reménységét, és azt az erőt, amely az új életben való j óráshoz szükséges. A húsvéti jelképek és szokások Húsvétra utal magyar református egyházunk címerképe is, a zászlós Bárány (Jel. 5,12). A címer aljában lévő két könyv az Ó- és Újszövetséget jelenti. Mindkettő Jézus Krisztusról tesz bizonyságot: egyik mint ígéretről, a másik mint beteljesedésről. Ő, mint az Isten báránya, magára vette a világ bűneit. A Bárány által tartott keresztes zászló golgotái győzelmét jelenti. A háttérben a pálmafa egyszerre j elképezi a vértanúságot és a győzelmet. A címer tetején a tűzből megifjodva felszálló főnix (Zsolt. 103,5) az egyház történelmét szimbolizálja: minden próbából megújulva kerül ki. Egy másik jólismert jelkép a húsvéti tojás. A tojás általában az élet és termékenység jelképe, de itt a tojásban rejtező életcsíra, amely a maga idejében kitör a tojás mészburkából, jelképezi a sziklasírból új életre támadó Jézust. Azért piros többnyire a húsvéti tojás, mert vérével áldozott a győzelme előtt. A húsvét nyolcada Mai egyházi gyakorlatunkból, sajnálatos módon kiveszőben van egy ősrégi ünnep, a húsvét nyolcada. Már a harmadik században említve van, s nevében egy bibliai képet jelenít meg. Jézus nyolcadnap megjelenik a tanítványoknak (Ján 20,26- 29). Azok, akiket húsvét hajnalán kereszteltek meg, e nyolc napos ünnepen végig fehér keresztelési ruháikban jelentek meg a gyülekezetben. Innen a hét neve: fehér hét. A húsvéti időszak A húsvéttal kezdődő időszak, angolul Eastertide, voltaképpen a húsvétvasárnapot követő negyven nap. Ez az idő az öröm jegyében telik el, ezért a régi egyház tiltotta ekkor a böjtöt. A húsvéti ünnepkör utolsó napja áldozócsütörtök, az Úr mennybemenetelének emlékezete (ApCsel. 1,3-9). Magyar neve utal arra, hogy a húsvét utáni negyvenedik nap csütörtök; másfelől őrzi annak emlékét, hogy egykor e napon volt a gyermekek első áldozása, illetve konfirmációja. Bálint Sándor néprajztudós följegyzi, hogy a vizsolyi templom gótikus diadalívének freskóján a mennybeszálló Krisztus a földön hagyja lábnyomát. Azt is elmondja, hogy Palócföldön a régiek naív és bájos hite szerint a hegyek akkor keletkeztek, amikor az Úr a mennybe ment: a föld is igyekezett
