Calvin Synod Herald, 2000 (101. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3-4. szám
12 CALVIN SYNOD HERALD Mi lesz a külföldre szakadt magyarsággal? A külföldre szakadt magyarságra három nagy veszedelem leskelődik: a) az erkölcsiség meglazulása, illetve elvesztése, b) az új hazájában folyó kenyérharc és c) sajnos a legnagyobb veszedelemként - az irigy másik magyar... Mindegyik veszély egymagában is elég arra, hogy a magyar élettestről leszakadt magyarság dicstelenül elvesszen. a) Az új társadalmi keretben az ismeretlenség oly nagyfokú kísértést jelent, hogy nagyon kiegyensúlhyozott ember tud csak a tiszta erkölcs alapján megmaradni. Hány magyar lett ügyes szélhámossá, olcsó sikerek s nemsokára keserves bukások szomorú hősévé! Egy ilyen magyar bukás hányszor csukta be az ajtót sok tiszttességes magyar előtt, s hányszor fakasztott egészen soha többé fel nem oldódó ellenszenvet az egyetemes magyarság iránt. Van-e nagyobb ellenálló erő az új környezet kísértéseivel szemben, mint az Istenben gyökerező, Jézus Krisztushoz megtért ember lelki ereje? b) Minden társadalomban van “kenyérharc”. Ez a harc annál inkább ránehezedik az újonnan jött idegenre, minél öntudatosabb, homogénebb a társadalom. Az idegen számos kezdeti hátránnyal indul, nem ismeri a nyelvet, a szokásokat, az embereket. Amellett ő is igyekszik előretörni, s ha ez sikerül neki, csak fokozza az ellenszenvet s ezáltal a harc erejét. - Van-e jobb ellenszer a kenyérharc dühössége ellen, mint a hívő ember magatartása? A hívő ember tudja, hogy Isten akarata szerint talentumait ki kell fejleszteni, tehát egyrészt belső, lelki erőmotorral fog az új környezet megismeréséhez, az új kultúra elsajátításához, - másrészt tudván, hogy “a törvény betöltése szeretet” és az élet értelme szolgálat, ilyen lelkülettel megy a kenyérharcba, igyekszik minél több barátot szerezni, a legádázabb küzdelemben sem feledi el, hogy szövetségese a világ legfőbb Uralkodója, aki a kenyérharc felett is Úr és tud róla gondoskodni. c) A magyarság a világ egyik legtehetségesebb fajtája. Mi mindent találtak fel magyarok! Milyen kitűnő a magyar munkás, a magyar iparos, milyen értelmes, méltóságteljes az igazi magyar paraszt. Mily ügyes, leleményes a magyar kereskedő. Mennyire megbízható a magyar tisztviselő. Általában milyen jól felkészült a magyar értelmiségi ember s mennyire finom modorú, jó nyelvtehetségű a régi felsőbb osztályok magyarja. Hogy lehet mégis, hogy világviszonylatban - egy két kivételtől eltekintve, - olyan gyengén áll a magyarság mindenfelé? Miért állnak a csehek, sőt gyakran a románok - hogy a baltiakról ne is beszéljünk - felettünk? Mert a magyar a másik magyarra a legirígyebb rendszerint. A magyarság annyira “egyéniség”, annyira csak a maga igazát látja, hogy nem akar más egyéniséget, más igazságot képvisleő embert megtűrni maga mellett. Főleg az emigrációban szomorú igazság, hogy a magyar legveszedelmesebb riválisa a másik magyar. Mi magyarok egymást “rövidre zárjuk”: a nagy erőfeszítések végeredménye egymás megsemmisítése. Próbálták ezt kiküszöbölni a magyar öntudat fejlesztésével, nyűt és titkos társadalmi mozgalmakkal, de nem sok eredménnyel. - Vélményünk szerint erre is a legbiztosabb megoldás Isten igéje nyomán adódik: mint fentebb is említettük, aki megtért Krisztusához, aki általa megbékélt Istennel, vajon nem fogja-e természetszerűleg első parancsként felismertni, hogy megbéküljön embertársaival s ezek között is főként azokkal, akikkel közös nyelven, közös kultúrformákban imádhatja a szeretet Istenét, s akikkel együtt valósíthatja meg a sajátos magyar szellemiség szolgálatát környezetében s talán világviszonylatban. A külföldre szakadt magyarság jó, vagy rossz sorsa is igen nagy mértékben attól függ tehát, hogy mennyire veszi komolyan Isten Igéjét. Ennek erejével megmaradhat a tiszta erkölcs útján, beleilleszkedhetik szolgáló egységként az új környezetbe és megtalálhatja a megbékélést legnagyobb riválisával: önmagával. így gyűjthet lelki, szellemi és anyagi erőt a megmaradásához való harchoz és így készülhet fel a jövőre. Evangéliumot Magyarországnak - Soós Géza Emlékkönyv, 1912-1953. Soos Géza: Isten Igéje és a magyar sorskérdések. Részlet. A Álltunk többször Sion-hegyének legmagasabb ormán! Süllyedtünk sokszor Jozafát völgyének mélységeibe! “A Sionnak hegyén Úr-Isten! Tied a dicséret!... Javaival a Te házadnak meg elégítettünk! Szent dolgaidra Te templomodnak gyönyörködik szívünk!” (Zsoltár LXV) Dr. Szabó István 1989-es Történeti írásának kivonatos részletei ‘A magasság és a mélység, Világosság és sötétségi “ MAGYAR-KÁLVIN EGYHÁZKERÜLETÜNK HAT EDDIGI ÉVTIZEDÉNEK MAGASSÁGA ÉS MÉLYSÉGEI I. Egyházkerületi Életútunk Hegytetőm Élményei: 1. Megalakulás. 1939. március 14. Cleveland, OH Nyugatclevelandi templomban. Névadás 1939. március 15. - Dr. Újlaki Ferenc ajánlatára “Magyar Synod”, azzal a céllal, hogy mint legnagyobb egység-szerv, hozza létre a frakciók egységesítését. 2. Egység megteremtése. 1941. Labor-Day időszakban Ligonier, PA. Sept. 2. Egység-Okmány ünnepélyes aláírása. Három hónappal utánna Pearl Harbor megsemmisítette tisztaégből jött villámcsapásként életünk legszebb teljesítményét. 3. PEMCO gépek Magyarországra. 1967. augusztusában az első szív-tüdő gép ajándékoztatott a debreceni Egyetem
