Calvin Synod Herald, 1998 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1998-05-01 / 3. szám
CALVIN SYNOD HERALD .15. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Nt. Dr. Komjáthy Aladár életművének kiértékelése Visszasereglik sok minden ami tovatűnt! Dr. Komjáthy Aladár 43 éven át hűséges papi szolgálata végén négy és fél éven át örökre példát adó módon, szinte iker-testvériesen szolgálta be történelmi időrendben másodiknak alakult pittsburghi egyházunkat, Wilburn A. Roby Jr. fógondnokkal, egyházkerületünk pénztámokával. 1994 Újévére önmaga írta: „Most az örökkévaló Isten iderendelt, hogy a pittsburghi magyar református nép papja legyek. Több mint száz esztendős már a mi sajátságos tör- Mr- WUburn A. Roby, Jr. ténelmünk, amelyik talán hűségesebben őrzi meg megszentelt hagyományainkat, mint azok. kik az óhazában élnek. Mi nem vagyunk skót presbyteriánusok vagy new englandi kongregacionalisták, hanem Szenczi Albert örökszép zsoltárain nevelt nép vagyunk. Ezt az örökséget meghirdetni, tanítani és szolgálni jöttem ide, emberi számítás szerint, lelkipásztori szolgálatomnak utolsó állomására. on A Komjáthy család az 1800-as évek óta töretlen sorrendben papi család volt. Aladár Magyarországon a kommunista uralom kegyetlen éveiben nőtt fel. Mint theologus és lelkész meggyőződéseivel szembekerült az uralkodó hatalommal. Az 1954-ik évben (2 évvel az 56-os felkelés előtt) élete megmentésére hegyeken és erdőkön keresztül átmenekült Ausztriába. Bécsben végezte el a Theológiát és ugyanott kezdette meg lelkészi szolgálatát, amit 43-éven példásan végzett különböző állomásokon 67-éves korában hosszas betegeskedés utáni bekövetkezett haláláig. Amerikai szolgálat helyei voltak: Warrenvile, Roebling, (NJ), Passaic (NJ), Montreal (Kanada), Pittsburgh, (PA). Legkiválóbb és örökéletű alkotása volt „A Kitántorgott Egyház" c. könyve. Könyvéhez, amelyet a Református Zsinat Sajtóosztálya adott ki Budapesten 1984-ben, Dr. Bartha Tibor, püspök-elnök írta az Előszót, amelyet teljes egészében közöljük jelen lap-számunkban eképen: „A magyar református egyháztörténet sajátos egységéről szóló könyvet veszünk most kézbe. A magyarság diaszpórában élő millióiról sokat tudunk, de eleget talán sohasem. Különösképpen rendszerezetlenek ismereteink a diaszpóra egyházi vonatkozásairól. Pedig aki kicsit is tájékozott a határainkon kívül éló magyarság helyzetünk múltjában és jelenében, az tudja, hogy az új hazában éló emberek számára megtartó erő a magyaregyházhoz, a magyar református egyházhoz való tartozás. Határainkon kívül éló hittestvéreink magyarságának mondhatni záloga a helyi egyházhoz, annak szervezetéhez és kulturális tevékenységéhez való kapcsolódás. A fentiek értelmében Komjáthy Aladár testvérünk eléggé nem becsülhető, a szó szoros értelmében vett hézagpótló munkát végzett, mikor e könyvet doktori disszertációként megírta, anyagát azóta is állandóan kiegészítette. A „kitántorgó" magyarságnak megmaradásáért folytatott harcát, a „beilleszkedve, de mégis magyarnak maradva" életformát csak az tudta ily érzékletesen megírni, aki maga is átment ezen a sorsdöntő élményen, egyszersmind azok pásztora, akik hitbeli támogatást várnak új életterük vállalásához. A századfordulótól a második világháború végéig ismerhetjük meg az amerikai magyar reformátusság áldásokkal és emberi gyarlóságokkal teljes történetét, egyháztörténetét. Benne van ebben a történetben az anyaország református egyházának sok-sok mulasztása, értetlensége, amelyért e mai generációnak is kérnie kell Isten bűnbocsátó kegyelmét. A Reformátusok Lapja c. hetilapunk e könyv számos részletét közölte az elmúlt évek során és az ily módon felkeltett érdeklődés alapján gondoltunk arra, hogy a mi kötelességünk Komjáthy Aladár atyánkfia művének könyv alakban való megjelentetése. Teljes meggyőződéssel vallom, hogy a diaszpóra felé épített és építendő híd egy rendkívül értékes pillérét jelenti e mű megjelenése." Könyvét .Független' egyházaknál való szolgálati évei alatt írta meg erőteljesen színezett meggyőződésével, de maradandó értéke minden kétséget kizárólag vitathatatlan és pótolhatatlan. Abban az időszakban Komjáthy Aladár Béky Zoltán jobbkeze volt, aki viszont Lapszerkesztőnknek ellen felekezetbeli püspöktársa és személyszerinti keresztkomája volt. Másik felejthetetlen teljesítménye volt a „Heidelbergi Káté" Négyszázadik évi jubileumi kiadásában végzett fordítói közreműködése az 1962-ik évben, amely a 'United bit. Dr. Komjáthy Aladár Church Press’ nyomtatásában jelent meg és azóta számtalan új kiadást ért el. Budapesten kinyomtatott könyvének fedő lapján 'Curriculum Helyett' ő maga közölt néhány ide vonatkozó nagyon jellegzetes megjegyzést, amit emlékére megismétlünk: Még a háború előtt, talán második elemista voltam, amikor Zsófit úgy találtam az ózdi parókia konyhájában, hogy amerikai egyházi újságokról, forralt vízben szedi le a bélyeget. Zsófi polgári nevén Vágó Zsófia, a cselédlányunk volt, aki legközelebb állt hozzám. Ó adta akkor a kezembe a Magyar Egyházat. Abban olvastam először, hogy „független” meg „csatlakozott”. Duquesnet még édesapám sem tudta kimondani. * Amikor, mint felsős diákok, segítettünk gömöri magyar parasztoknak menekülni a morva deportáció elől, akkor hallottam szegényektől a hubói pap, Nagy Lajos esetét, aki mikor jött a kiutasító bizottság, előhúzta amerikai keresztlevelét. így kiutasították Amerikába... Donorán született. Ott, ahol - Zsófi újságjában olvastam - 27 bányászcsalád egyházat tartott fenn és papot hívott magának. * 1948 tavaszán hivatalban hallottam Enyedi Andort arról beszélni, hogy március 15-én már Clevelandben kell legyen. Sohasem jutott ki. Én sem gondoltam, hogy valaha is látom Clevelandet. Már Ausztriában olvastam az első Bethlen Naptárt. Benne volt a Nagy Lajos „mckeesporti lelkipásztor" cikke a Bodri kutyáról és a clevelandi nagytemplom avatása dr. Szabó István képével az ohioi szenátor mellett. * De bárhol voltam, vagyok és leszek, nem mondhatok mást mindezekről az amerikai magyar református dolgokról, mint: hiszem és vallom, hogy folytatása következik. Az ő általa megírt előzőkhöz Lapunk szerkesztője hálás szívvel teszi hozzá a kö vetkezőt: Mindhaláláig hűséges olvasója volt a "March of Truth" c. könyvnek, mit profeszszori minőségben is text-book-ként használt készségesen. A könyvvel holland diákévei alatt ismerkedett meg Kampenben a holland fordításban. Onnan küldötte el az ottani Lapokban közölt holland-nyelvű ismertetéseket, több mint ötvenet, amiket örömmel vágott ki önmaga az ottani és akkori újságokból. Gyöngyszemek maradtak ballagásunk útján! Dr. Komjáthy Aladár távozása betölthetetlen helyet hagyott közöttünk. Történelmi értéke örökre velünk marad! Özvegyének, Ilonának és hat gyermekes kiterjedt családjának egészével meleg és hálás szívvel osztozik gyászában nemcsak volt gyülekezetének egész családja, hanem Egyházkerületünknek egész Amerikát átölelő egyházcsaládja is Lapunknak hasábjain keresztül. „Elmúlik a világ és annak kívánsága is, De aki Isten akaratát cselekszi megmarad örökké!"
