Calvin Synod Herald, 1997 (97. évfolyam, 1-6. szám)

1997-11-01 / 6. szám

CALVIN SYNOD HERALD-13-AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA fc± sxJL A történelmi kálvinizmus nyomdokain Református gyülekezeti épülés érdekében hogy „mindenek épülésére... ékesen és jó renddel legyenek." (I. ICor. 14,26,40) ANGOL KÁLVINISTÁK VOLTAK a zarándokatyák, akik zsoltáros hit­tel jöttek és száll­tak partra a Ply­mouth sziklánál. Történetírók azt ír­ják róluk, hogy ke­ménykötésű, szor­galmas, vállalkozó szellemű, megbíz­ható emberek voltak: 50 férfi, 20 nő és 32 gyermek. Nem kalandorok voltak: - csalá­dos emberek. Későbbi korok kisemberei nagyképüekneknek gúnyolták és ma is gú­nyolják őket... Kisemberek nem értik meg azokat, akik Isten dicsőségére a keresztyén vallás terjesztésére, király és haza becsü­letére mertek indulni. De ők a hit-választás üllőjén tanulták meg az életkalapács üté­seinek rugalmas vissza-pattantását. Az angol reformáció számukra nem volt elég teljes: a király lett a szellemi fő, püspöki rendszer tartotta fenn, bár új tannal, a régi megtévesztő szokásokat és külsőségeket. Puritánok is voltak, akik megelégedtek a középuttal mérsékelt belső és külső refor­mokkal. De nem ezek. Amikor hittestvéreiket kezdték börtönbe zárni: útrakeltek. Hol­landia felé. Ott töltöttek vagy 10 évet, be­csületet szereztek, de gyermekeik elkezdtek hollandosul beszélni. Visszatértek tehát Angliába, hogy hajóra szánjanak az "új világ" felé. Robinson János tanítójuk búcsú­beszédében arra figyelmeztette őket, hogy Luther és Kálvin tanításán túl új igazságok és új meglátások jönnek majd még a Bib­liából. Browster William elöljáró és Brad­ford kormányzó tudták, hogy a hitben erőset és jót érdemes megtartani. Az első télen a fele elhalt az új települők­nek. Tavasszal kisértett a visszatérés, de ősszel már hálákat adtak az első termés be­takarítása után. Felzendült a 24-ik zsoltár: "Az Ur bír ez egész földdel." Angol kálvinisták voltak, a mi hittestvér­­elódeink. Paál Gyula Rovata évtizedek óta 97 éves Lapunknak vezető és irányadó rovata. Remek rovatvezetőnk ez éven érte el re­formátus lelkésszé szentelésének 60 éves jubileumát. Theológiai tanulmányait Buda­pesten végezte 1937-ben, ahol az első lel­készképesítő után felavatása is megtartatott. Második lelkészképesítő vizsgáját már Amerikában tette le és itteni felszentelése 1943-ban Toledóban folyt le ez évi egyház­kerületi gyűlésünkön. Itteni szolgálatát ke­leti egyházmegyénk egyházaiban kezdette, majd közép egyházmegyénkben Homestead (PA) egyházában folytatta és onnan Távol­nyugatra vonulván Califormában fejezte be. Kivételes képességei ha Magyarorszá­gon maradt volna minden bizonnyal theo­­logiai tanári székbe ültették volna. A tengernek ezen az oldalán ez valóra nem vált. Viszont minden szolgálati helyén kemény munkása volt gyülekezeteiknek. Történelmi kálvinizmusunknak élharcosa volt és maradt mind a mai napig. Vezető gondolatai és kálvinizmushoz való törhe­tetlen hűsége még mindig ragyogó vezér­csillaga itteni egünknek. Egyházkerületünk és annak Lapja méltó­képen ad hálát Atyánknak Őérte és hat év­tizeden át végzett párját ritkító szolgálatáért. - Ad multos annos! -KARÁCSONY Decemberi hideg éjben láng lobog a sötétségben, néhány pásztor nyűtt gúnyában virraszt ott az éjszakában. Fejük fölött kék ég ragyog, sziporkáznak a csillagok. A magasban angyal lebeg, megriadnak az emberek. Megnyílt égből biztatóval bátorító angyal szólal: Ti, emberek, ne féljetek! Dicsőség fönn az Istennek, Békesség lenn embereknek: Az Ur Jézus megszületett...! Vitéz Ferenc Szerkesztői megjegyzés: Püspökünk Thanksgiving Napja utáni napon a Magyar Társaság Árpád Akadémiáján mint Árpád­­díjas előadott verseiből. JELIGÉNK: Hagyományokat átölelő HIT a MÚLTból, élő REMÉNY a JELENben a SZETETETnek JÖVŐt építő szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents