Calvin Synod Herald, 1991 (91. évfolyam, 1-6. szám)
1991-05-01 / 3. szám
CALVIN SYNOD HERALD — 15 -REFORMÁTUSOK LAPJA Egy magyar lelkész elmélkedése... (Folytatása 12. oldalról) lanság; hogyan lehetett valaki theológiai tanár a hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon hitének, elveinek megtagadása nélkül? Megkérdezték ezt tőlem lelkésztestvérek New Yorkban is 1988 húsvétján. Kérdezték mások is. Általában olyanok, akik nem ismertek, vagy távolról ismertek. Erre én csak azt tudom felelni, és — úgy emlékszem, — akkor is ezt feleltem: Kérdezzétek meg azokat, akiket tanítottam, és azokat, akik között prédikáltam Szentendrén, Limuruban, Debrecenben, Decatur-ban, Budafokon, vagy amerre megfordultam. Szerencsére elég sokat publikáltam magyarul is, angolul is. Homiletikámat és Liturgikámat szeretettel ajánlom amerikai lelkésztestvéreim figyelmébe is. Egy-egy példányt fogok küldeni belőlük a szerkesztőségbe. 1953 óta szinte minden vasárnapról gépelve, rendezett állapotban megvannak prédikációim. Egy kicsit naplói annak, hogyan prédikált egy pap a kommunista uralom alatt levő Magyarországon. Egyszer a hatvanas évek végén skóciai prédikálásom után Abredeen-ben egy atyafim megkérdezte: “You could not have preached this sermon in Hungary, could you?” — “In fact I did last Sunday.” — feleltem. Valóban nehéz, de csudálatos évek voltak azok. Nehéz az emberi bűn miatt, csúdálatos az Ige, a Krisztus, és a kegyelem nagysága miatt. Bizonyára sokan tudják amerikai magyar testvéreink közül is, hogy otthon óriási viták vannak a „40 évi fogság” kiértékeléséről. Volt nagyon sok rossz. Voltak áruló egyháziak és világiak. Lehetne felsorolni, undorító példákat a törleszkedésről, a szolgalelkűségről, a titkos rendőrséggel való együttműködésről. A maguk helyén kell is ezekről beszélni. De élt az Ige. Emberek fordultak Krisztushoz. Hála Istennek, vannak nagyszerű fiatal lelkészek, akik ezek alatt az évek alatt nyerték elhívásukat. Vannak elnyomorított gyülekezetek. De vannak olyanok is, melyek — pl. Szentendre, ahol két utódom kitűnő munkát végzett — növekedtek ezen évek alatt. A diktatúra abroncsának lehullásával a különféle kegyességi irányzatok kizárólagossági igényeinek hatására fennáll a szétesés veszélye. Bízom abban, és ezért próbálok küzdeni szószéken is, írásaimban is (Református Egyház 1989. október, Confessio 1990. 2. sz.), hogy minden irányzat vegye komolyan Krisztust. Ha benne egyek vagyunk, ha látjuk az Ő személyének, és ezzel együtt az Egyháznak a titkát (Efézus 3:3-6), akkor különbségeink a szivárvány színeiként ragyognak, és erősítik az egyházat. Bízom benne, hogy a sajnos késve, de a koraősz folyamán mégiscsak megvalósuló általános tisztújítás jó keretet ad Krisztusban való megújulásunkhoz. Most csak egy hetet és két napot töltök itt ebben a csudálatos országban. A Chatauqua tó partján sétálva, és az itteni szolgálatokat végezve, is az otthoni megújulást szeretném szolgálni. Itt hét prédikációm hangzik el. Egy a 2Móz 3, három az ApCsel és három a Jelenések könyve alapján. Mindegyik az Egyház, a Jel. prédikációk pedig különösképpen is a harcoló egyház kérdéseivel foglalkoznak. Valamennyi prédikációt otthon is elmondtam az évek során. A Jel. 12 rész alapján mondottam ez év januárjában Kolozsvárott is a Teológiai fakultáson. Kolozsváron ez évben már háromszor jártam prédikálni, és előadásokat tartani. A Jel. 12 szerint a Napba Öltözött Asszony, az Isten népe szimbóluma, melynek feladata, hogy a világra „szülje” az Örök Fiút, a Messiást. Szülés közben ott áll vele szemben a Fenevad, hogy kilépése pillanatában megegye a Fiút. Heródes, Neró, az ellenreformáció, az utolsó negyven év gonoszai így álltak sokszor ördögi vigyorral az arcukon, hogy elvegyék, megöljék, megsemmisítsék a Messiást. De Ő újra és újra megjelenik. Ez ma is a kötelességünk és boldog kiváltságunk, minden gyülekezete, minden közössége, hogy élettel és szóval való bizonyságtétellel „beleszüljük”, beleéljük Krisztust a társadalomba. Mi otthon abba a társadalomba, mely olyan csodálatos utat tett meg, két év alatt a szabad szó, a szabad sajtó, a szabad intézmények megszervezésében, melyet ugyanakkor a teljes gazdasági összeomlás démona fenyeget. Minden héten magasabb árak vannak. Az emberek már nagyon sokat csalódtak. Imádkozzunk és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy gyógyuljon a magyar gazdasági élet is. Bízom abban, hogy otthoni Krisztust hirdető szolgálatainknak ebben az irányban is lesz hatása. A szemináriumokban részletesen foglalkoztam az erdélyi kérdéssel. Itt ezen a szép és kedves tóparton gondolataimban együtt van az otthon, az otthoni egyház, amerikai és az amerikai magyar reformátusság. Isten áldását kérem Amerika magyar református népére. Pásztor János Nincs itt ország ! „Ami megmaradott vala a sáskától, megevé a cserebogár, és ami a cserebogártól . megmaradott vala, megevé a hernyó, és i ami a hernyótól megmaradott vala, elsilté i a ragya.” (Jóé!próféta könyve, 1:4) 1 Petuel fia. Jóéi, jóslata: Városok, mezők elpusztulnak itten i S lélekbéli s való vetéseinken Zsebrák-láb vagy a kozák ló-pata Taposnivalót egyként nem talál majd. Már nincs, kit leverjenek az urak, Már csak vonaglás a mi lázadásunk, Hálát nem adott s már nem is mutat Bécs. Késő a mi úr-virtuskodásunk, Hős uraink Majtényt is elaludták. Harcra készítni elő a magyart, Védő-bástyául megintelen Bécsnek? Az én népem már rút halálba tart És németet majd csak talál a német, Régen és másként lett volna itt: ország. (1914 január) ADY ENDRE ISSN 0161-6900 Reformátusok "noS HERALD Lapja A Magja/ Ml.in Eg)l.4lk«UM M.alal.a lapja AhpUlalMI ItM-kan. Főszerkesztő: Ft. SZŰCS ZOLTÁN, püspök Ügyvezető szerkesztő: DR. SZABÓ ISTVÁN 415 Steven Blvd., Richmond Hts„ OH 44143 Telefon: (216)481-3648 Megjelenik kéthavonként Egyéni előfizetés $6.00 évente Csoportos előfizetés $4.00 évente A nem kért kéziratot bélyeggel ellátott válaszborítékok csatolásával küldjük csak vissza. Fényképet nem őrzünk meg. Minden levelezést az Ügyvezető Szerkesztő címére kérünk. A szerkesztőség korrektúrája alapján készítette: Classic Printing Corp. 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102
