Calvin Synod Herald, 1990 (90. évfolyam, 2-6. szám)
1990-05-01 / 3. szám
CALVIN SYNOD HERALD 11 -REFORMÁTUSOK LAPJA Dicső múltunknak a jelenben valóra vált álma a jövendő záloga — 1990. Március Idusa a washingtoni Capitoliumban — Évszázadunk számunkra legnagyobb napjának bizonyult a mi amerikai magyar életünk mezején a Kossuth mellszobor leleplezése a Capitolium Rotunda csarnokában. Dr. Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni közvetítője felvette a kapcsolatot a Szenátus és Kongresszus tagjaival és megszerezte a kulcsemberek támogatását. Pell szenátor és Lantos képviselő javaslatot terjesztettek a Kongresszus elé a szobor elfogadására és annak a Kongreszszus épületében való felállítására. A Bizottságok egyhangúan szavazták meg a szobor elfogadását és felállítását. 1990. március 15-én az Egyesült Államok Kongresszusának Rotundájában 2000 magyar és amerikai jött öszsze, hogy tisztelegjen Kossuth történelmi küldetése előtt. Csodálatos volt látni a múlt század legnagyobb magyarjának bevonulását az amerikai történelembe. A fegyveres erők díszőrsége és az amerikai zászlók tisztelegtek Kossuth Lajos és a magyarság előtt. Az egekben járt a lelkünk, amikor a Magyar Himnuszt és a Székely Himnuszt énekeltük. Felemelkedett a szívünk, amikor a Kongresszus lelkészének dr. James Fordnak az imáját hallottuk és amikor az amerikai politikusok sorra nyilatkoztak Kossuth történelmi küldetéséről és a magyarság szerepéről a szabadságért folyó harcokban. Dömötör Tibor, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, az 1848-as és 1956-os hősök, mártírok és áldozatok nevében adta át a Kossuth-szobrot az Egyesült Államok kongresszusának. Mélységes áhítattal hallgattuk Tőkés László, Erdély püspöke és a romániai szabadságharc jelenlegi hőse szavait, aki erre az ünnepélyre jött Amerikába. Öröm volt hallani dr. Szűrös Mátyást, ki Magyarországról jött ez alkalomra. A szónokok közül külön ki kell emelnünk Thomas Foleyt, a Kongresszus elnökét, Robert Dole szenátort és a vele együtt megjelent feleségét, aki az amerikai kormányt képviselte, Richard Gephardt képviselőt, a Kongresszus többségi pártjának elnökét, Lawrence Eagleburgert, a külügyminiszter helyettesét, William Broomfieldet, a Külügyi Bizottság vezetőjét, Frank Annunziót, a Kongresszus könyvtárának elnökét és George White kongresszusi építészt, aki művészileg hagyta jóvá a Kossuthszobrot. Az ünnepély záróimáját Nt. Dr. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke mondotta, Kossuth egy imáját idézve. Kitűnően szerepelt a Bartók Béla férfi kórus Garfield, New Jerseyből és a Musica Hungarica kórus Washingtonból. Az ünnepély utáni fogadást a William Penn Egyesület és az Amerikai Magyar Református Egyesület adta a Statutary Hallban. 1990. március 15-én a magyarság egységesen lépett fel és egységesen ünnepelt az Egyesült Államok Kongreszszusában. Az ünnepély után díszvacsora volt a Rayburn Épületben, ahol közel 300 magyar jelent meg, hogy az Amerikai Magyar Szövetség egyedülálló eredményét megünnepelje. A „Magyar Élet” szavait idézve: „Egy álom beteljesült, egy cél megvalósult, egy akarat győzelmet aratott. Áldjuk érte Istent és mindazokat, akik áldozatot hoztak a cél elérése érdekében a Haza és a Nemzet szolgálatában!” A felejthetetlen történelmi napon részt vett Egyházkerületünk püspöke, Ft. Dr. Szűcs Zoltán, ki a Kossuth emlék Táblát szép szavakkal megkoszorúzta, valamint Lapunk szerkesztője a környékbeli lelkipásztoraink szép csoportjában. NYÍLT RENDELET Mellynél fogva a’ haza minden lelkészeinek ezennel meghagyatik: hogy ezen rendelet vételétől kezdve a' reánk következő új év ünnepéig bézárólag, minden isteni tisztelet napján: a' haza szabadsági harczában elesett lelkes hű honfiak emlékének a’ catholikusoknál ’s görög hitűeknél, szent mise áldozatot szolgáltatni, a’ többi felekezetűeknél pedig isteni tiszteletet tartani el ne mulasszák, ’s ez alkalommal mindanyiszor a’ néphez intézett itt következő proclamatiót a' szószékről a’ népnek magyarázva felolvassák, ’s a’ népet a’ haza iránti tántoríthatatlan hűségre lelkesítvén abban a’ szabadságérzetet lelkesítsék, ’s előtte megfoghatóvá tegyék: mikép a’ legszebb polgári erény a’ haza szabadságát védeni, mert a’szabadság a’ népek legfőbb kincse, nyugalma, élete, melly nélkül az élet nem egyébb, mint egy terhes szolgaság, — szóval a’ lelkészek hivatásuk, ’s egyszersmind legszentebb polgári kötelességük szerint oda hassanak: hogy híveiknek lelkében a’ szabadság szent vágyát tetőpontra fokozva, azt ezerekben egy törekvéssé olvasszák, miszerint legyenek méltók az ifjú szabadságra ’s kikerülhessék — hogy a’ sirhalmaikon felnövendő fűszálak utódaik átka szellemében lengjenek. Ha találkoznék a’ honlelkészei között e’ rendeletet, azon szellemben, mellyet tartalmaz, foganatosítani vonakodó, a' haza ellenségének fog tekintetni. Kelt Budapesten december 22-én 1848. A’ honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos (Az eredeti nyomtatvány a Református Egyesület Kossuth Gyűjteményében.)
