Calvin Synod Herald, 1990 (90. évfolyam, 2-6. szám)
1990-03-01 / 2. szám
CALVIN SYNOD HERALD - REFORMÁTUSOK LAPJA - 13 -Lejátszódott a világ legnagyobb tragédiája a Golgotán, a Mester meghalt, a sziklasíijában pihen. Mindennek vége! — sóhajtották a tanítványok. A golgotái kereszt rombadöntötte álmaikat, reményeiket. Mert a halott Jézustól ugyan mit várhatnak? Hogyan tudná Ő már megváltani Izráelt? A temetés — ha ideiglenesen is — megtörtént, az asszonyok is elkészítették a balzsamot az ünneputáni szertartás elvégzésére, így nekik már nincs keresnivalójuk a Jézus körül. Százféle bizonytalan gondolat gomolyog az agyukban s félnek is talán, hogy velük is az történhet, ami Jézussal. Hát ezért követték három éven át a Mestert, hogy most — mint valami gonosztevőnek — a kereszten kellett meghalnia? A gonoszlelkű főpapok és farizeusok szándéka mégis csak sikerrel járt. A Nagytanács kifőzte a tervet s a rómaiak segítségével végre is hajtották azt. Most már mi lesz velük, mihez kezdjenek? A legnagyobb csüggedés, szomorúság, kétségbeesés üli meg a lelkűket. Elveszettnek látnak s reménytelennek hisznek mindent. De elkövetkezik a vasárnap reggel, amikor az asszonyok sietnek a sziklasírhoz balzsamaikkal. Útközben aggódnak a sírüreget elzáró szikla miatt s íme, az nincs a helyén, a sír pedig üresen áll. Megdöbbenve nézik az üres szikla-sírt, mígnem egy angyalarcú ifjú figyelmezteti őket: „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, feltámadott, amint azt megmondotta tinéktek!” A hihetetlen hír csakhamar eljut a tanítványok füléhez is, akik előbb álmélkodnak, majd megremegnek a boldog örömtől. Hisz akkor nincs veszve semmit! Mint villám cikázik át elcsüggedt leikükön ez a gondolat! Kezdik már érteni, ami eddig érthetetlen volt előttük: „Rontsátok le a templomot és harmadnapra felépítem azt!” Jézus feltámadásáról és az utána történt megjelenéseiről különböző eseteket beszélnek el az evangéliomok. Lukács a Jeruzsálemben történt dolgokról beszél, Máté a Galileában történtekről, János a tóparti esetről. A hihetetlen hír valósága szinte megzavarja a tanítványokat. Képzeljük el, mit éreznénk mi magunk is, ha valamelyik eltemetett kedvesünkkel a har-HÚSVÉT madik nap élve találkoznánk. Jézus él! Ez a letagadhatatlan csoda, mely a történelembe is bele van írva, — újból bízóvá, örvendezővé varázsolta őket. Mert bizonyos, hogy ha Jézus fel nem támad, az elcsüggedt lelkű tanítványok sohasem váltak volna bátor lelkű Rembrant megfestette a Feltámadás Angyalát, amint elmozdítja a Jézus sírját elzáró követ; fényáradásban, mely szétzavaija a római katona-őröket. Jézus fennségesen életre támad a kép jobb sarkában. apostolokká. Sohasem lettek volna a krisztusi evangélium hősies terjesztőivé, sohasem alakították volna meg a Keresztyén Anyaszentegyházat. A későbbi nagy apostol, Pál szerint is hiábavaló lett volna a prédikálásuk Jézus feltámadása nélkül, de ennek a valósága átalakította a tanítványokat is apostolokká, diadalmas vezetőkké. Lehet Kézfogásra csupán százados évfordulónk nagy történelmi napjától — 1990. október 12. Az 1890. év október 12. napja volt az a Nap, amikor itt az Új-Haza földjén magyar református egyházi életünk elindult. Első Istentisztelet — Ünnepi Úrvacsorával Cleveland városában a Hetedik Német Református Egyház Templomában. Első ideérkezett lelkipásztor, Nt. Jurányi Gusztáv, tartotta a legelső Istentiszteletet Roentgen német lelkipásztor templomában. Ezzel indult el életünk! Milyen gyönyörű lenne, ha a Nyolcadik Törzs minden nyolca tudna együtt ünnepelni legalább egy Napra! Ha nem! Isten ítélete reánk ragad és rajtunk marad!!! Egyházkerületünk múlt évi gyűlése a Vezető irányítást püspökünk kezébe helyezte. MAGYAR EGYHÁZ - MAGYAR CHURCH arról sokat beszélni és emberileg bölcselkedni, hogy milyen volt Jézus teste a feltámadás után. Hogyan tudott itt is, ott is megjelenni, ruhát hordani, sebhelyeit mutogatni, enni s mégis csukott ajtón át is tanítványai elé lépni: nem tudunk erre feleletet adni, mert az Isten utai nem a mi utaink. A mai tudományok mellett sem mondhatjuk azonban rá, hogy mindez lehetetlen, hisz a legújabb tudományos eredmények szerint is az „anyag lényegében anyagtalan.” De nem is ez a fontos a Jézus feltámadásánál, hanem az, hogy Isten, aki Teremtő, Szeretet és Élet, győzedelmeskedett a bűnön, az emberi ravaszságon és önzésen, mely Jézust a keresztre juttatta és győzedelmeskedett a halálon is, mert Isten a halálnak is Ura. Erről beszél nekünk a megüresedett szikla-sír. — Arról, hogy Istennel és csakis az Istennel diadalmaskodni tudunk mi is a bűnön és halálon. Egy egészséges, tiszta életű atléta szájából hangzott el ez az önvallomás: „Én atléta vagyok, de a magam ereje nem lett volna elég ahhoz, hogy győzzek a bűnön!” A tanítványok sem tudtak volna győzni egy halott Jézussal sem a maguk kétségbeesése, sem a pogány világ felett. De az élő Jézussal győztek mind a kettőn! így győzhetünk mi is az életünkben minden bűnön és emberi gonoszságon, csak próbáljuk meg az élő Jézussal ezt a győzedelmes életet élni! Nt. Dr. Szilágyi Antal bridgeporti lelkész Talpra püspökök!!! „Hí a Haza! Itt az idő most vagy soha!” Kálvin Egyházkerületünk ezévi közgyűlése 1990 május havának 22, 23, és 24-ik napjain lesz megtartva Ligonier, PA. városában. Az azt előkészítő Püspöki Tanács gyűlése az évi közgyűlés előkészítésére azt megelőzőleg ez év március havának 22. és 23. napjain lesz megtartva Clevelandban. A Javaslati Bizottság 19,000 dollárt ajánlott a lelkészek alapfizetéséül, a Kálvin Egyházkerület 51. évi Közgyűlésén. A közgyűlés mindezt jóváhagyta, megszavazván, hogy azok a lelkészek, akiknek az alapfizetése kevesebb ennél, fizetésük kiegészítésére vállalhatnak munkát lelkipásztori elhivatásuk mellett. INNEN-ONNAN
