Calvin Synod Herald, 1989 (89. évfolyam, 1-2. szám)

1989-07-01 / 1. szám

CALVIN SYNOD HERALD-15-REFORMÁTUSOK LAPJA Jelentős képek történelmünk színpadjáról A tervezett sorozat első képe. Ez a kép 1924-ben készült Dr. Baltazár Dezső debreceni püspök akkori körútjáról. (Gyönyörű versét jelen számunk közli). Középen a püspök a nagy virágcsokorral. Első sorban jobbján: Kováchy M. György, Baja Mihály a költő­pap, Volosin Jánosné. A püspök balján: Kolozsváry Kálmán, Nt. Csutoros Elek a Cleveland nyugat-oldali egyházunk akkori lelkipásztora, Tarczali Lajos az ,Az Újság’ szerkesztője. (Csutoros Elek alapította Lapunkat 1900-ban, amikor a kelet oldali egyház lelkipásztora volt.) Volosin Lili, ki akkor mint kis leány adta át a magánál nagyobb virágcsokrot, most szerény nyugdíjából száz dollár adományt adott Lapunk­nak. Hasonló képek beküldését szeretettel kéri és várja a szerkesztő. vezi meg Ohio államban az alliance-i gyü­lekezetét. Az 1904. év fontos fordulót jelentett az amerikai magyar reformátusság életében. Ekkor érkezik ki Amerikába gróf Dégen­­feld József, az egyetemes Konvent világi elnöke, hogy véget vessen a két angol egy­házhoz csatlakozott magyar gyülekezetek elkeseredett harcának. Dégenfeld gróf a Magyarországi Református Egyház fenn­hatósága alá szervezte azokat az egyháza­kat, amelyek hajlandóknak mutatkoztak elszakadni a két angolnyelvű egyháztest­től, valamint az újonnan alakult gyüleke­zeteket. így a „hazacsatlakozott” lelké­szekkel megalakította az új magyar egy­házmegyét, mely a hazai Dunamelléki egy­házkerületünknek vált szerves részévé. Tüstént belecsatlakoztak ebbe a magyar egyházmegyébe a pocahontasi, bridgepor­­ti, detroiti, Perth Amboy-i, New Bruns­­wick-i, windberi egyházközségek, melyek­nek a sorát a későbbi alakuló egyházköz­ségek nagy száma egészítette ki. Most már a magyar egyházmegye kebelén belül alakulnak egyházközségek 1906-ban Buf­­faloban és Bethlehemben; 1908-ban Wal­­lingfordon és Franklinben; 1909-ben McKeesporton Pennsylvania államban; 1910- ben a nagy tavak partján lévő hár­mas egyház: Ashtabula, Conneaut, Fair­port; 1911-ben Chicago-ban, amely kiter­jeszti munkáját a michigani tó partján lévő összes magyar telepekre. Ekkorra ez az egyházmegye már oly erőteljesen meg­növekedett, hogy a hatalmas terület miatt 1911- ben két felé kellett osztani, keleti és nyugati egyházmegyére. Ezalatt az idő alatt, ha most már lassabb ütemben ugyan, de azért a két amerikai nagy egy­háztest is tovább folytatta a magyarok kö­zött egyházalakító munkáját. A Reformed Church a felső pennsylvaniai bányavidé­keken, Uniontown-ban alakít egyházköz­séget 1909-ben és 1911-ben pedig a Csen­des-óceán partján fekvő legnyugatibb városban élő magyarok között szervez egyházat, San-Francisco-ban. Ezalatt az idő alatt a presbiteriánus egyház a Missis­sippi folyó partjának legnagyobb városá­ban, St. Louis-ban; New York szomszéd­ságában, Yonkers-ben; az Ohio állambeli Canton-ban és az Erie tó partjának leg­nagyobb és magyarok által legsűrűbben lakó városában, Cleveland-ban alakított magyar egyházközségeket. Ebben a korszakban gyönyörű fejlődést mutat az amerikai magyar református egy­házak élete, sajnos azonban Dégenfeld gróf küldetése sem tudta megszüntetni az áldatlan harcokat, sőt ellenkezőleg ezek az ellenségeskedések a régi kettő helyett most már három fronton folytatódtak to­vább a csatlakozott, a nem-csatlakozott és a presbiteriánus csoportok között. Közvetlenül a világháború kitörése előtt szervezi meg a magyar egyházmegye a dél-ohioi bányavidékeken a drakes-con­­goi egyházat és a Michigan államban levő kalamazooi magyar gyülekezetét. Ugyan­ekkor a Reformed Church is szervez egy magyar gyülekezetét Ohio északi részén, Akron városában. A világháború tartama alatt csak egy néhány kisebb egyházközség alakul; a ma­gyar egyházmegye keretében Flinten, a Buick autó gyárak városában, melyben kezdettől fogva sok magyar dolgozott, a Reformed Church kebelében Indiana állam Gary nevű városkájában; a presbite­riánus egyház kebelében pedig egy egyház­­község Illinois államban, Aurorán és egy másik a nyugat pennsylvaniai hegyek bányavidékén, Daisytown-Vestaburgban. A világháborút követő hat esztendő alatt teljes pangás áll be mindhárom fron­ton az egyházalapítás terén és nem jönnek létre új gyülekezetek, ami a világháborút követő lelki és gazdasági depresszióval magyarázandó. Ám ha egyházközségek ez alatt az idő alatt nem is születtek, a régi harcok tovább folytatódtak, sőt talán ép­pen akkor mérgesedtek el a legerőteljeseb­ben. A szerencsétlen kimenetelű világháború az amerikai magyar egyházmegyékbe tar­tozó lelkészeket arra kényszerítette, hogy kérjék a magyarországi egyházból való kiengedésüket és az amerikai Reformed Churchbe való visszaengedésüket. Viszont a vesztett háború okozta anyagi válság a magyarországi Református Egyházat arra kényszerítette, hogy szomorú lemondással amerikai magyar egyházainkat ismét visz­­szaengedje az amerikai egyháztestbe. Az Egyetemes Konvent Dr. Boér Elek és Dr. Takaró Géza megbízottakat küldötte ki Amerikába, hogy az angol egyháztesttel megegyezést kössenek. így jött létre a híres tiffini egyezmény Ohio államnak Tiffin nevű városkájában, amit az ameri­kai magyarok hazavágyó rétegei ma is az amerikai magyarság trianoni szerződésé­nek neveznek. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents