Calvin Synod Herald, 1989 (89. évfolyam, 1-2. szám)
1989-07-01 / 1. szám
CALVIN SYNOD HERALD-15-REFORMÁTUSOK LAPJA Jelentős képek történelmünk színpadjáról A tervezett sorozat első képe. Ez a kép 1924-ben készült Dr. Baltazár Dezső debreceni püspök akkori körútjáról. (Gyönyörű versét jelen számunk közli). Középen a püspök a nagy virágcsokorral. Első sorban jobbján: Kováchy M. György, Baja Mihály a költőpap, Volosin Jánosné. A püspök balján: Kolozsváry Kálmán, Nt. Csutoros Elek a Cleveland nyugat-oldali egyházunk akkori lelkipásztora, Tarczali Lajos az ,Az Újság’ szerkesztője. (Csutoros Elek alapította Lapunkat 1900-ban, amikor a kelet oldali egyház lelkipásztora volt.) Volosin Lili, ki akkor mint kis leány adta át a magánál nagyobb virágcsokrot, most szerény nyugdíjából száz dollár adományt adott Lapunknak. Hasonló képek beküldését szeretettel kéri és várja a szerkesztő. vezi meg Ohio államban az alliance-i gyülekezetét. Az 1904. év fontos fordulót jelentett az amerikai magyar reformátusság életében. Ekkor érkezik ki Amerikába gróf Dégenfeld József, az egyetemes Konvent világi elnöke, hogy véget vessen a két angol egyházhoz csatlakozott magyar gyülekezetek elkeseredett harcának. Dégenfeld gróf a Magyarországi Református Egyház fennhatósága alá szervezte azokat az egyházakat, amelyek hajlandóknak mutatkoztak elszakadni a két angolnyelvű egyháztesttől, valamint az újonnan alakult gyülekezeteket. így a „hazacsatlakozott” lelkészekkel megalakította az új magyar egyházmegyét, mely a hazai Dunamelléki egyházkerületünknek vált szerves részévé. Tüstént belecsatlakoztak ebbe a magyar egyházmegyébe a pocahontasi, bridgeporti, detroiti, Perth Amboy-i, New Brunswick-i, windberi egyházközségek, melyeknek a sorát a későbbi alakuló egyházközségek nagy száma egészítette ki. Most már a magyar egyházmegye kebelén belül alakulnak egyházközségek 1906-ban Buffaloban és Bethlehemben; 1908-ban Wallingfordon és Franklinben; 1909-ben McKeesporton Pennsylvania államban; 1910- ben a nagy tavak partján lévő hármas egyház: Ashtabula, Conneaut, Fairport; 1911-ben Chicago-ban, amely kiterjeszti munkáját a michigani tó partján lévő összes magyar telepekre. Ekkorra ez az egyházmegye már oly erőteljesen megnövekedett, hogy a hatalmas terület miatt 1911- ben két felé kellett osztani, keleti és nyugati egyházmegyére. Ezalatt az idő alatt, ha most már lassabb ütemben ugyan, de azért a két amerikai nagy egyháztest is tovább folytatta a magyarok között egyházalakító munkáját. A Reformed Church a felső pennsylvaniai bányavidékeken, Uniontown-ban alakít egyházközséget 1909-ben és 1911-ben pedig a Csendes-óceán partján fekvő legnyugatibb városban élő magyarok között szervez egyházat, San-Francisco-ban. Ezalatt az idő alatt a presbiteriánus egyház a Mississippi folyó partjának legnagyobb városában, St. Louis-ban; New York szomszédságában, Yonkers-ben; az Ohio állambeli Canton-ban és az Erie tó partjának legnagyobb és magyarok által legsűrűbben lakó városában, Cleveland-ban alakított magyar egyházközségeket. Ebben a korszakban gyönyörű fejlődést mutat az amerikai magyar református egyházak élete, sajnos azonban Dégenfeld gróf küldetése sem tudta megszüntetni az áldatlan harcokat, sőt ellenkezőleg ezek az ellenségeskedések a régi kettő helyett most már három fronton folytatódtak tovább a csatlakozott, a nem-csatlakozott és a presbiteriánus csoportok között. Közvetlenül a világháború kitörése előtt szervezi meg a magyar egyházmegye a dél-ohioi bányavidékeken a drakes-congoi egyházat és a Michigan államban levő kalamazooi magyar gyülekezetét. Ugyanekkor a Reformed Church is szervez egy magyar gyülekezetét Ohio északi részén, Akron városában. A világháború tartama alatt csak egy néhány kisebb egyházközség alakul; a magyar egyházmegye keretében Flinten, a Buick autó gyárak városában, melyben kezdettől fogva sok magyar dolgozott, a Reformed Church kebelében Indiana állam Gary nevű városkájában; a presbiteriánus egyház kebelében pedig egy egyházközség Illinois államban, Aurorán és egy másik a nyugat pennsylvaniai hegyek bányavidékén, Daisytown-Vestaburgban. A világháborút követő hat esztendő alatt teljes pangás áll be mindhárom fronton az egyházalapítás terén és nem jönnek létre új gyülekezetek, ami a világháborút követő lelki és gazdasági depresszióval magyarázandó. Ám ha egyházközségek ez alatt az idő alatt nem is születtek, a régi harcok tovább folytatódtak, sőt talán éppen akkor mérgesedtek el a legerőteljesebben. A szerencsétlen kimenetelű világháború az amerikai magyar egyházmegyékbe tartozó lelkészeket arra kényszerítette, hogy kérjék a magyarországi egyházból való kiengedésüket és az amerikai Reformed Churchbe való visszaengedésüket. Viszont a vesztett háború okozta anyagi válság a magyarországi Református Egyházat arra kényszerítette, hogy szomorú lemondással amerikai magyar egyházainkat ismét viszszaengedje az amerikai egyháztestbe. Az Egyetemes Konvent Dr. Boér Elek és Dr. Takaró Géza megbízottakat küldötte ki Amerikába, hogy az angol egyháztesttel megegyezést kössenek. így jött létre a híres tiffini egyezmény Ohio államnak Tiffin nevű városkájában, amit az amerikai magyarok hazavágyó rétegei ma is az amerikai magyarság trianoni szerződésének neveznek. (Folytatása következik)
