Calvin Synod Herald, 1987 (87. évfolyam, 1-5. szám)

1987 / 3. szám

CALVIN SYNOD HERALD 11 REFORMÁTUSOK LAPJA PASKAILÁSZLÓ BEIKTATÁSA Az esztergomi bazilika előtti téren óriási tömeg gyűlt össze, hogy részt vegyen dr. Paskai László beiktatá­si szentmiséjén. Az esztergomi fő­egyházmegye új vezetője az Üj Em­ber című katolikus hetilapban így írt céljairól: Az egyház feladata, hogy állandóan hirdesse a hűsvét üzenetét és belőle éljen. Ennek a küldetésnek a felelősségét különösen átérzem most, amikor átveszem az ősi esz­tergomi főegyházmegye vezetését, amelynek a történelmi hagyomá­nyok alapján vezető szerepe van a magyar egyház életében. Átérzem különleges feladatomat és felelőssé­gemet. Ezúton is kérem a kedves hívek imádságát, hogy a most ka­pott és nem könnyű szolgálatomat mindig Isten akarata szerint, az egy­ház javára, magyar népünk boldo­gulására tölthessem be. Magyar név Afrika térképén Száz évvel ezelőtt indult útjára gróf Teleki Sámuel Kelet-Afriká­­ba. Ö fedezte fel azt a két nagy ta­vat, amelyeknek a Rudolf- és a Sle­­fánia-tó nevet adta. A Rudolf-tó mel­letti vulkán ma Teleki Sámuel ne­vét viseli, ez az egyetlen magyar név Afrika térképén. A centenárium al­kalmából az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem öt hallgatója, egv ag­rármérnökkel és egy holland egye­temistával az Ikarus Járműgyár autóbuszán szárazföldön akar eljut­ni Kelet-Afrikába.-PANORAMA­Az egyházak életéből A Magyarországi Református Egy­ház nagyszámú teljes Bibliát és énekeskönyvet ajándékozott a szov­jetunióbeli, Kárpátontúli Reformá­tus Egyháznak. Az ajándékot dr. Tóth Károly püspök, a Zsinat lelké­­szi elnöke, a Keresztyén Békekonfe­rencia elnöke adta át Forgon Pál püspöknek. A nyugatnémet egyházmegyei la­pok szervezésében Reitzer prelátus, az Europäischer Hilfsfonds igazgató­ja vezetésével népes látogatócsoport járt Magyarországon A vendégek megtekintették a főváros nevezetes­ségeit és ellátogattak Esztergomba, ahol Paskai László prímás érsek is fogadta őket. Goják János, a Magyar Kurír főszerkesztője a magyar ka­tolikus egyház helyzetéről adott tá­jékoztatást. Szigetvár főterén befejeződött a ba­rokk plébániatemplom — a hajdani Ali pasa dzsámi — rekonstrukciója. Tornyába visszaemelték a törökök elől 1566-ban elásott öregharangot, amely ismét eredeti helyén és eredeti időpontban — szombat esténként — hirdeti a szigetvári hősök önfeláldo­zó hazaszeretetét. Pécs történelmi városközpontjában megtalálták annak a dominikánus kolostornak a falait, amelyet annak idején Anglia híres szentjéről, Tho­mas Becketről neveztek el. A XII. században élt kancellár és érsek kul­tuszát a domonkos szerzetesek ho­nosították meg Magyarországon. A nevét viselő kolostor már az 1238-as pápai ti zed jegyzékben is szerepel, ám a helyét mindeddig nem ismerték. A SVÉDORSZÁGI evangélikus egyház tizenhárom püspöke levelet intézett más keresztyén felekeze­tekhez, sürgetve a szorosabb öku­menikus együttműködést. „Ügy érezzük — írják a püspökök —, nagyot haladtunk a keresztyén egy­ség természetének megértése felé. Fel vagyunk készülve arra, hogy tovább lépjünk a testvériség felé.” A püspökök ökumenikus tanácsko­zások szükségességére mutatnak rá. Levelükben sürgetik, hogy a meg­beszéléseken olyan dogmatikai kér­désekkel kellene foglalkozni, ame­lyeknek tisztázása elősegítheti a különböző felekezetek egymáshoz való közeledését. (EPS) Budapesten a Szilágyi Dezső téri, nemrégiben újjáépített református templomban bibliakiállítás nyílt a magyar és külföldi bibliakiadásokból és a Bibliához kapcsolódó egyházi és világi irodalom alkotásaiból. MAGYAR MŰVELŐDÉS SZLOVÁKIÁBAN Pozsonyban tartották meg a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultu­rális Szövetségének XIV. Országos Közgyűlését. A szervezet Központi Bizottságának elnöke ismét Sidó Zoltán lett. A közgyűlésen jelen volt Tóth József, hazánk pozsonyi főkonzulja. A beszámoló a szlovákiai magyarok körében végzett munkát értékelve megállapította: megélén­kült a kulturális élet, új formákat fejlesztett ki a nyelvművelő, ama­tőr művészeti mozgalom. A vitában felszólalók különös hangsúllyal szól­tak a magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás jelentőségéről. Fontos, hogy a kistelepüléseken is megmaradjanak az iskolák. A ma­gyarlakta falvak életében igen nagy jelentősége van a magyar anyanyel­vű értelmiség létének és feladatvál­lalásának. A felszólalók örömmel nyugtáz­ták, hogy a nemzetiség kulturális­­társadalmi szervezete rendszeres, jó kapcsolatot tart fenn Magyarország­gal. MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETI ATLASZA Hazánkban utoljára 1967-ben ad­tak ki Nemzeti Átlaszt, amely az 1960-as évek adatait tartalmazta. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézeté­nek gondozásában készülő új atlasz az 1980-as évek első felének állapo­tát tükrözi, és feldolgozza az elmúlt húsz évben lezajlott legjelentősebb gazdasági és társadalmi változáso­kat is. A két év múlva megjelenő új Nemzeti Atlasz 273 térképoldalon, több mint 400 térképen es ezeket kiegészítő grafikonokon áttekintést ad hazánk természeti adottságairól és erőforrásairól. Bemutatja a tele­pülések lakás-, közmű- és kereske­delmi ellátottságát, továbbá az ipar területi eloszlását, s a mezőgazda­ság jellemzőit. Az új Nemzeti Atlasz számos új­donságot tartalmaz, egyebek között azokat az űrfelvételeket, amelyeket mesterséges holdakról készítettek. Az atlasz térképeinek és grafikon­jainak magyarázó szövegei magyar és angol nyelvűek lesznek. A várható megjelenés időpontja: 1989

Next

/
Thumbnails
Contents